Bár a gyerekdal szövege nem árul el túl sok részletet az eredetéről, állítólag a Muffin Man valódi története egy 16. századi sorozatgyilkoshoz köthető. A történetnek ebben a változatában egy pékség tulajdonosa, Frederick Thomas Lynwood volt a Muffin Man, aki számos riválisát és több mint egy tucat gyereket ölt meg.
TikTokon terjed a sorozatgyilkosos sztori
Az ominózus versike így hangzik: Do you know the muffin man / The muffin man, the muffin man? / Do you know the muffin man / Who lives on Drury Lane?
A legenda szerint Lynwoodnak a Drury Lane-i vagdosó becenevet adták, és ő volt Anglia legkorábbi dokumentált sorozatgyilkosa. A Muffin Man történetének ez a változata, amely a TikTokon jelent meg, azt állítja, hogy Lynwood egy angol muffint kötött egy madzagra, hogy becsalogassa áldozatait a pékségbe, és amint elég közel kerültek hozzá, egy fakanállal megverte és megölte őket.
„[A] gyerekdal – állította a Jack Williamson nevű tiktokker – azért készült, hogy figyelmeztesse a kisgyerekeket, és hogy a gyerekek felismerjék a módszerét, hogy jelenthessék őt a hatóságoknak.” A Muffin Man történetének ezen verziója szerint Lynwoodot soha nem kapta el a rendőrség, ehelyett 1612 körül halt meg, miután megfulladt egy gombóctól. Ez egy érdekes történet, és ad egy kis egzotikumot a Muffin Man versikéhez, de vajon mi igaz belőle?
Mi volt a muffin akkoriban?
Ha egy áfonyával vagy csokoládéval megpakolt édes péksütemény jelenik meg a képzeletedben, akkor nem jó felé keresgélsz. Abban az időben London lakói inkább english (angol) muffinokat – egy máig gyakori reggeli ételt, a pirított, sós kenyérfélét fogyasztották.
Tényleg sorozatgyilkos volt a Muffin Man?
A Muffin Man igaz története valóban tartalmaz muffin általi gyilkosságot? A Snopes – az internet meghatározó tényellenőrző forrása – szerint a válasz: nem. Bár Londonban valóban létezik egy Drury Lane, nincs bizonyíték arra, hogy egykor egy Frederick Thomas Lynwood nevű gyilkos pékségtulajdonos ott szedte volna az áldozatait. Sőt, semmi sem utal arra, hogy Lynwood egyáltalán létezett. Azt pedig végképp semmi sem támasztja alá, hogy ő lett volna a város első ismert sorozatgyilkosa. Ez a cím Mary Ann Cottoné, aki 11 gyermekét és három férjét ölte meg, hogy a biztosítási pénzeket beszedje utánuk.
A gyilkos Muffin Man és London leghírhedtebb sorozatgyilkosa között azonban van némi párhuzam. Ahogy a Snopes megjegyzi, a rímben néha a Drury Lane helyett a Dorset Lane szerepel, ami egy másik valós londoni utca, ahol valóban történt gyilkosság: itt ölte meg 1888-ban Hasfelmetsző Jack az utolsó ismert áldozatát, Mary Jane Kellyt. A Muffin Mannel ellentétben azonban Hasfelmetsző Jack egy nagyon is valóságos sorozatgyilkos volt, aki legalább öt nőt gyilkolt meg kegyetlenül a viktoriánus Angliában. Így aztán, tekintettel a Muffin Man eredetének kétes eredetére, a Muffin Man igaz történetét nehéz bizonyítani. Talán egyszerűen csak egy férfi volt, aki angol muffint és más süteményeket árult. De lehet, hogy valódi személyazonossága és sötét tettei az idők során elvesztek.
Léteztek a muffinemberek!
Egyébként a muffinemberek több százan is léteztek a 19. században Londonban, járták a várost, kopogtattak az ajtókon, hogy megkérdezzék, nem akar-e valaki vásárolni a süteményeikből, és általában mindenkit idegesítettek a hangos kolompjaikkal. Ez egy olyan időszakban történt, amikor csak a gazdag háztartásoknak volt hozzáférése egy rendes sütőhöz, így nagy felvevőpiaca volt az ilyen házalásoknak. Ez a hagyomány még a 20. században is folytatódott: az 1930-as években még mindig lehetett látni muffinembereket a Covent Gardenben.
1800 körül: A muffinárus árulja portékáját (Forrás: Hulton Archive/Getty Images)
1916-ban egy utcai árus árulja az angol muffinokat (Forrás: SSPL/Getty Images)
„Muffinok és sütemények!" Egy muffin- és süteményárus árulja termékeit. A Cries of London című 1840 körüli kötetből. (Forrás: Guildhall Library Art Gallery/Heritage Images/Getty Images)
1809: utcai árus a muffinokkal (Forrás: Sepia Times/Universal Images Group via Getty Images)
Muffinokat és süteményeket árusító fiú a kolomppal (Forrás: Culture Club/Bridgeman via Getty Images)
Via, Kiemelt kép: Stefano Bianchetti/Corbis via Getty Images