Nem ritka, hogy a szülők kétségbeesésükben, vagy mert ők is így látták otthon, nyomást gyakorolnak a gyerekre, büntetést, megvonást helyeznek kilátásba, amíg meg nem eszik a tányér tartalmát. Ezek a módszerek azonban régen sem váltak be, sőt, hosszú távon csak károkat okoznak a gyerek és az étkezés kapcsolatában.
Mások trükközni próbálnak,vagyis jó ötletnek tűnhet, hogy például a zöldségeket más ételnek álcázva, vagy a rizs és krumpli közé eldugva csempészik a tányérra, ám az ausztráliai Deakin Egyetem nemrégiben készült tanulmánya szerint ezek a stratégiák sem előrevezetőek, ellenben még válogatósabbá tehetik a gyermeket.
Az eredmények azt mutatják, hogy a régi, berögzült stratégiákat meg kell reformálni, mert bár azok jó szándékúak, nem segítik az egészséges étkezési szokások kialakítását.
Az új tanulmányban, amelyet az Appetite című folyóiratban tettek közzé, a kutatók több mint 1500 olyan anyát kérdeztek meg, akiknek 2 és 5 év közötti gyermekeik vannak. Arra kérték őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet gyermekük étkezési szokásairól, valamint válaszoljanak arra a kérdésre, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a válogatós étkezés ellen.
A vizsgált módszerek közül a legdurvábban válogatós gyerekeknél a zöldségek elrejtését társították. Ez az összefüggés azonban nem feltétlenül ok-okozati összefüggés, inkább abból adódhat, hogy ez a módszer az utolsó mentsvár azon szülők számára, akik már minden mást kipróbáltak.
„Az élelmiszerek szokatlan formában való bemutatása vagy bizonyos összetevők, például a zöldségek elrejtése rövid távon javíthatja a táplálékbevitelt, de hosszabb távon nem tanítja meg a gyerekeket a változatos ételek elfogadására” – mondta a tanulmányt végző szakember, Dr. Alissa Burnett a Newsweeknek.
Kiderült, a válogatósság legsúlyosabb formáihoz kapcsolódó stratégiák mindegyike valamilyen szintű büntetést vagy rábeszélést tartalmazott, amelyek arra ösztönzik a gyermekeket, hogy figyelmen kívül hagyják saját belső éhségérzetüket, és akaratlanul is megerősítik az elutasító viselkedésüket. Ezzel szemben a legkevésbé válogatós gyerekeket nevelő szülők főleg olyan stratégiákat alkalmaztak, amelyek nagyobb választási lehetőséget adtak a gyerekeknek az ételfogyasztás terén.
A leghatékonyabb módszerek közé az alábbiak tartoztak:
- Bevonták a gyerekeket az élelmiszervásárlásba és az ételkészítésbe.
- A szülők kommunikatívak voltak az ételekkel kapcsolatban, és hagyták, hogy a gyermek döntse el, milyen gyakran eszik egy adott ételt.
- Mindig választási lehetőséget nyújtottak a gyerek számára.
- Közösen ettek a gyerekekkel.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az összefüggések általános tendenciákon alapulnak. Előfordulhat, hogy egyes szülők már minden lehetséges kommunikációs stratégiát kipróbáltak, és még mindig nehezen, vagy nem tudják rávenni a gyerekeiket arra, hogy új ételeket próbáljanak ki. Másoknak talán nincs idejük, lehetőségük arra, hogy a kicsiknek autonómiát biztosítsanak az étkezésükkel kapcsolatban, vagy nincs pénzük arra, hogy széles választékot biztosítsanak számukra.
Ismerős mondatok, amik ronthatnak a helyzeten
Jennifer Anderson, dietetikus, a Kids Eat in Color projekt megálmodója, aki maga is egy válogatós gyermek édesanyja, az évek során rájött arra, hogy létezik pár olyan mondat, amit, ha kimondunk az asztalnál, azzal nagy eséllyel olajat öntünk a tűzre, vagyis még válogatósabbá tesszük a gyereket. A szakember szerint ahhoz, hogy a gyermek egészséges kapcsolatot alakítson ki az ételekkel, érdemes az alábbi négy káros mondatot elhagyni:
1.) „Megeheted a desszertet, miután megetted a brokkolit”
Ha édességgel próbálod meggyőzni a gyereket arról, hogy egyen meg valamit, csak annyit hall: „Csak hogy tudd, a brokkoli nem jó. Annyira rossz, hogy meg kell vesztegetnem téged, hogy megehesd.”
A különböző ételek egymás ellen hangolása nem ösztönzi őket arra, hogy az egészséges lehetőségeket maguktól keressék,.
- Mit mondjunk helyette? „Edd meg a brokkolit, ha készen állsz.”
Ezzel választási lehetőséget adsz neki, és ez gyakran jobban működik, mint bármilyen megvesztegetés. Segíthet a gyerekeknek abban is, hogy a saját feltételeik szerint foglalkozzanak olyan ételekkel, amelyeket még nem szeretnek. A játékosság is sokat segíthet, például úgy tehetsz, mintha a brokkoli egy mikrofon lenne, és énekelhetsz bele, mielőtt megeszed. A vicces modellezés arra ösztönözheti a gyereket, hogy interakcióba lépjen a brokkolival.
2.) „Ha csendben maradsz, kapsz tőlem egy sütit”
Íme egy másik mondat, ami piedesztálra emeli az édességet. Minél több cukros rágcsálnivalót használnak jutalomként, azok annál magasabbra kerülnek a képzeletbeli ranglétrán. Ennek eredményeképp a gyermek jobban fogja kívánni az édességet, mint más ételeket. Vagy elkezdi azokat a jó közérzettel társítani, és mindig édességet akar majd enni, amikor jobban szeretné érezni magát.
- Mit mondj helyette? „Ma este játszhatunk a kedvenc játékoddal, ha csendben vagy”
Vagyis kifizetődőbb az, ha nem élelmiszerekhez kapcsolódó jutalmakat választasz.
3.) „Még egy falatot kell enned, mielőtt nemet mondhatsz a többire”
Ez lényegében azt jelenti, hogy: „Nem mondhatsz nemet, függetlenül attól, hogy mit érzel”.
Ha kényszeríted a gyerekedet az evésre, azt tanítod meg neki, hogy figyelmen kívül hagyja az éhség és a jóllakottság érzését. Ahogy idősebbek lesznek, nehezükre eshet nemet mondani olyan dolgokra, amelyek kellemetlenek számukra.
- Mit mondj helyette? Ahelyett, hogy újabb falatot kényszerítenél a gyerekre, tanítsd meg neki inkább azt, hogyan kell udvariasan visszautasítani az ételt. „Köszönöm, már nem bírok többet enni.”
4.) „Örülnék, ha még három falatot ennél”
A szülők hajlamosak ezt a mondatot használni, amikor aggódnak, hogy a gyerekük nem eszik eleget. De ez az ártatlannak tűnő mondat csak arra tanítja a gyerekeket, hogy ha ezt meg ezt elfogyasztom,azzal anyát vagy apát boldoggá teszem.
- Mit mondj helyette? „A sárgarépában sok A-vitamin van, ami jót tesz a látásodnak, és segít jobban látni!”
Magyarázd el a kicsinek, mit tesz az egészséges táplálkozás a szervezetével. Ez segít táplálni a vágyát, hogy új ételeket ismerjen meg és próbáljon ki.
