Áprilisban nyújtotta be a kormány az egyes, anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítások kiterjednek az „ä” betűr, a maximálisan használható utónevek számára, de arra is, hogy a halotti anyakönyvek a keletkezésük után harminc évvel kutathatóvá válnak.
2014 óta az anyakönyvvezetés már elektronikus formában történik, és mivel a korábbi anyakönyveket is jegyzik, azóta gyakran kiderül, hogy eltérés van a papír alapú anyakönyvben és az elektronikusban jegyzett név között. Jellemző hiba, hogy sokaknak a korábbi anyakönyvi verzióban a nevükbe került egy ä betű, később mégis mellőzték azt, így eltérő nevekkel szerepelnek a nyilvántartásokban. Ők most kérhetik az ä betű bejegyzését, viszont ha ezt mégsem viselnék vagy nem nyilatkoznak róla, a hatóság mellőzni fogja az ä betű rögzítését.
Képünk illusztráció (fotó: Getty Images)
Akinek eltér a születési anyakönyvben és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő neve, kérheti, hogy a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványa alapján a kért formában használhassa nevét, és bejegyzik az elektronikus anyakönyvbe. A névváltozás a szülő nevét viselő kiskorú gyerek nevét is érinti.
Egy fontos módosítás szerint a jövőben már csak két utónevet lehet bejegyeztetni az elektronikus anyakönyvbe.
Akinek a papíralapú születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő egy vagy két utónevét kell bejegyezni. Annak pedig, akinek az adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartás nem tartalmazza, írásban nyilatkoznia kell majd, hogy melyik két utónevét vagy kizárólagosan melyik utónevét kívánja a jövőben viselni.
A törvénymódosítás szerint a halotti anyakönyvi kivonatokat azok keletkezését követően 30 év után lehetne kutatni, míg ugyanez a születési anyakönyv esetében 110, házassági anyakönyvnél 86 év lenne.
A törvénymódosítás egyéb érdekes részletei elolvashatók az Index beszámolójában.
