nlc.hu
Baba
Nem akar az unokáira vigyázni a nagymama

„Felneveltem három gyereket, az unokáimra már nem akarok vigyázni”

A nagymama élvezi az unokáival töltött időt, de nem hajlandó heti több nap gyerekfelügyeletet vállalni, mert az rengeteg felelősséget és munkát jelent.

Egy ausztrál nagymama kijelentette, hogy szembemegy azzal a hagyományosnak számító családi szokással, hogy az idősebb generáció besegít a gyerekfelügyeletben, szavai pedig sokakat felbosszantottak.

Avril Moore írónak nyolc unokája van, és élvezi ugyan a nagymamaságot, de hamar tudtára adta a három felnőtt gyerekének, hogy rá ne számítsanak, ha gyerekfelügyeletről van szó. A 65 év fölötti nőknél nagyon gyakori, hogy egész napos bébiszitterkedést vállalnak a hét több napján is, amíg a szülők dolgoznak, de ő nem akar ebben részt venni – fejtette ki az Age című lapban megjelent véleménycikkében.

„Szülőként a saját és férjem életének jó részét a három gyerekünk nevelésének szenteltük, és egyikünk sem szeretne még egyszer ilyen szintű felelősséget vállalni” – jelentette ki Moore. Azt is nehezményezi, hogy annak idején a férjével egyenlő mértékben vettek részt a gyerekekkel kapcsolatos teendőkben, de most, nagyszülőként az az elvárás, hogy egyedül neki, nőként, nagymamaként kellene segítenie az unokák gondozásában és felügyeletében.

Egy idős nő gondterhelten ül a kanapén, térdein könyökölve

Szereti az unokáit, de nem akar bébiszitter lenni. A kép illusztráció (Fotó: Getty Images)

Moore kifejti, hogy az unokáival töltött idő élvezetes, és nem is a nemek közötti egyenlőség miatt lázad az elképzelés ellen, hanem csak azért, mert a gyerekekkel való foglalkozás és törődés rengeteg munkát jelent.

„Igen, az ölelés csodálatos, de nem annyira, hogy ellensúlyozza az egésznek a nyomorúságos fáradtságát” – érvel Moore. És mindez akkor lesz igazán hálatlan feladat, teszi hozzá, amikor a szülőkkel még konfliktusba is keveredik, mert valamit nem úgy csinál, ahogy szerintük kellene.

A nagymama írása heves vitát váltott ki, sokan nem értettek egyet vele.

„Ahogy egyes nagyszülők is elutasítják a gyermekfelügyeletet, sokan közülünk szeretik ezt a különleges időszakot. Soha nem tapasztalok neheztelést, csak megbecsülést. Kilenc unokánkat gondoztuk az elmúlt 15 évben, és nagyon szoros kapcsolat alakult ki mindannyiukkal” – írta egy nő.

„Meglepő módon mindig sikerül kielégítő életet élnünk a munka, a színház és az ünnepek mellett. Segítségünket a családunk nagyra értékeli, ahogyan a szüleimnek is hálásak vagyunk, amiért lehetővé tették, hogy a férjem és én karriert csináljunk. Ezt hívják családnak” – fogalmazott egy másik hozzászóló.

„Tedd félre a neheztelést. Az unokáiddal értékes időt tölthetsz. Élvezzétek a pillanatot. Mielőtt észrevennétek, máris az lesz, hogy »Helló, legyen szép életed!«” – fogalmazott egy kommentelő.

Persze voltak néhányan, akik egyetértettek Moore-ral.

„Elvárni a nagyszülőktől, hogy heti egy napnál többet vigyázzanak a gyerekekre, önzőség… Szeretem őket, ne értsetek félre, de nem az enyémek, hogy felneveljem őket” – jelentette ki egy nő.

„Mindig meglep, hány fiatal várja el a szüleitől, hogy a gondviselő szerepébe lépjenek, miközben ők a karrierjüket hajszolják és hatalmas jelzáloghiteleket törlesztenek – érvelt egy netező. – Annyira igazságtalanok a nagyszülőkkel szemben, akik egyszer már megtették a magukét, és most azt csinálhatnak szabadon, amit akarnak.”

(New York Post)

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top