A magyar gyerekek esti mesehallgatási szokásai különböző felmérések és kutatások alapján változó képet mutatnak, de szerencsére általános tendencia az, hogy a meseolvasás még mindig elterjedt szokás és fontos része az esti rutinnak, különösen a kisebb gyermekek körében.
A 2019-es Mesevilág – a mesék szerepe a gyermekek életében című kutatás szerint a magyar családok több mint fele (55-60 százaléka) rendszeresen mesél a gyerekeknek. A kisebb gyermekek (3-6 évesek) esetében ez az arány magasabb, míg az iskoláskorú gyerekeknél (7-10 évesek) már csökken. A felmérések arra is rámutatnak, hogy az utóbbi évtizedekben az okostelefonok, tabletek térnyerése miatt a hagyományos esti meseolvasás mellett egyre inkább helyet kaptak a digitális meseformák is, ez azonban nem pótolja a személyes meseolvasást.
Nem lehet elég korán kezdeni
Az esti meseolvasás kezdete egyénileg változó, de akár már csecsemőkorban is el lehet kezdeni, még ha nem is szó szerint „mesét” olvasunk. A legfontosabb szempont, hogy a szülők minél korábban kialakítsák a mesélés és olvasás szeretetét. Az első hónapokban, amikor a baba még nem érti a szavakat, inkább a hang és a ritmus élvezetének van szerepe. A beszédfejlődés serkentésére ideálisak azok a könyvek, amelyek színesek, egyszerűek, és élénk, jól hallható hangon olvashatók.
A meseolvasásnak az óvodáskorúak esetében van kiemelt szerepe, mivel ekkor kezdődnek el a mesék valódi „megértését” is segítő folyamatok. Az óvodáskorú gyermekek számára a mese élménye a szórakoztatás mellett az érzelemviláguk megértésében és a szociális készségeik fejlődésében is fontos szerepet játszik. Egy jó mese ebben a korban színes, élénk, és könnyen követhető. Fontos, hogy ne legyen túl bonyolult, hiszen az óvodás korú gyermekek figyelme még rövid ideig tud összpontosulni.
A mese lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek megtapasztalják a helyes és helytelen közötti különbségeket, a mesehősök által elért sikereket és kudarcokat.
A mesékben megjelenő alapvető konfliktusok – például a jót és a rosszat ábrázoló történetek – segítenek a gyermekek számára a világ megértésében, ugyanakkor az érzelmi intelligenciájuk fejlődését is támogatják. Az állatos mesék különösen népszerűek ebben a korban, mivel az állatok szimbolikus jelentésekkel bírnak, és a gyerekek könnyebben azonosulnak velük.
Fotó: Jorm Sangsorn/Getty Images
A kisiskoláskorú gyermekek számára a mese már egy komplexebb narratívát igényel, amelyben több szereplő, bonyolultabb konfliktusok és tanulságos események jelennek meg. A jó mese ebben a korban már tartalmazhat hosszabb, több részre tagolódó történetet, amely több szereplő és helyszín váltakozásával tartja fenn az érdeklődést. A történeteknek fontos szerepe van a gyermekek erkölcsi fejlődésében: segítenek nekik abban, hogy megértsék az emberi kapcsolatok dinamikáját, az igazságosságot, a barátságot, a családhoz való kötődést, a választás és következmények közötti kapcsolatot.
Az olyan mesék, amelyek konfliktusokat és azok megoldásait ábrázolják, segítenek a gyerekeknek a problémamegoldó készségek fejlesztésében.
A kisiskolások számára az is fontos, hogy a mese több szinten legyen értelmezhető: a gyermekek egy-egy történetben nemcsak a szó szerinti mondanivalót, hanem az esetleges szimbolikus jelentéseket is felfedezhetik. A humort, az iróniát és a meglepő csavarokat is élvezhetik, miközben a történetben egyértelmű tanulságok is szerepelnek.
Mindig ugyanaz a mese – nem unalmas?
A gyerekek sokszor azért kérik ugyanazt a mesét újra és újra, mert a szokás és a biztonság érzése nagyon fontos számukra. Az ismétlés segíti őket abban, hogy jobban megértsék a világot, és stabilitást, kontrollt ad számukra a mindennapokban. Az ismételt mesehallgatásnak számos pszichológiai és fejlődési oka van.
Az új, ismeretlen élmények sokszor frusztrációval vagy félelemmel tölthetik el őket, de amikor ugyanazt a mesét hallják újra, pontosan tudják, mi fog történni, és mi vár rájuk a történetben. Ez a kiszámíthatóság megnyugtatja őket, különösen akkor, amikor a környezetük változik, vagy amikor stressz és szorongás éri őket.
Az ismétlés egy fontos tanulási eszköz is számukra. Ahogy egy felnőtt számára is könnyebb megérteni egy történetet, ha többször elolvassa, ugyanúgy a gyerekek is akkor fejlődnek legjobban, ha egy-egy történetet többször is hallanak. Ez segíti őket a nyelvi fejlődésben, és memóriafejlesztés szempontjából is hasznos.
Fotó: Getty Images
A gyerekek azért is kérhetik újra a kedvenc meséiket, mert azok érzelmileg rezonálnak velük. Ha egy mese szereplője valamilyen érzelmi helyzetbe kerül (például félelem, szomorúság, öröm), akkor a gyerekek újra és újra végig akarják élni ezeket az érzelmeket, hogy megértsék, miért reagálnak úgy a szereplők, ahogy. Ez segít az empátia fejlődésében, mivel a gyerekek könnyebben azonosulnak a szereplőkkel, és megtanulják kezelni saját érzelmeiket.
Ahogy a gyerekek egy-egy mesét újra és újra hallanak, úgy fejlődik a narratív kompetenciájuk is, vagyis a történetek megértése és elmesélése. A gyerekek egyre jobban képesek arra, hogy a történetben szereplő eseményeket összekapcsolják, következtetéseket vonjanak le, és újra elmeséljék a mesét saját szavaikkal. Ez a szóbeli kifejezés fejlesztésében is kulcsfontosságú.
Olvasott vagy fejből mesélt mese?
Mindkét mesélési formának megvannak a maga előnyei, és más-más módon járulnak hozzá a gyermek fejlődéséhez. Az olvasott mese segíthet a gyerek nyelvi készségeinek fejlesztésében, erősíti a koncentrációt, és gyakran olyan történetet ad, amely mélyebb üzenetet közvetít. Az olvasott mesék általában szakszerűen megírtak, és a gyermekek számára tartós élményt adhatnak.
A fejből mesélt mese ugyanakkor a mesélő és a gyerek közötti kapcsolatot erősíti, és a történet rugalmassága miatt könnyebben alkalmazkodik a gyermek egyedi igényeihez. Fejleszti a kreativitást és a fantáziát, miközben lehetőséget ad a gyerekek aktív részvételére. Végső soron a legfontosabb, hogy mindkét típusban a szülő vagy mesélő figyelme a gyermekre összpontosuljon, és az esti mese élménye gazdag, szeretetteljes és interaktív legyen.
Fotó: Jorm Sangsorn/Getty Images
És mi van akkor, ha nem köti le a gyereket a meseolvasás?
Ha egy szülő úgy tapasztalja, hogy a gyerekét nem köti le a meseolvasás, akkor először érdemes az okokat keresni. Lehet, hogy a gyermek figyelme elterelődik más dolgokkal, vagy még nem találta meg azt a meseformát, ami igazán érdekli. Ebben az esetben próbálkozni kell különböző típusú mesékkel, például állatos mesékkel, kalandokkal, humoros történetekkel, vagy akár interaktív mesékkel, amelyben a gyerek is aktívan részt vesz, például kérdéseket tehet fel vagy saját ötleteivel is hozzájárulhat a történethez.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a gyermekek figyelme rövid ideig tart, ezért kezdetben rövidebb meséket kell választani, amelyek könnyen fenntartják a figyelmüket. Az olvasás során a szülő hangja is kulcsfontosságú – a karakterek különböző hangszínei és a meséhez illő mozdulatok segíthetnek abban, hogy a gyerekek jobban elmerüljenek a történetben.
A meseolvasás élményének személyre szabása és a türelmes hozzáállás segíthet abban, hogy a gyermek újra rátaláljon a mesék világára, és a szülővel közös olvasás igazi örömet jelentsen számára.
