Az elmúlt években szinte etalonná vált a „gentle parenting”, vagyis az érzelemközpontú, büntetésmentes nevelés. A módszer azt ígérte, hogy empátiával, türelemmel és következetes jelenléttel lehet biztonságosabb, kiegyensúlyozottabb gyerekkort teremteni. Most viszont egyre több szülő érzi úgy: a gyakorlatban ez nem mindig működik ilyen egyszerűen.
Elfáradtak a szülők
Friss nemzetközi kutatások szerint sokan azért fordulnak el a túl megengedőnek érzett nevelési stílustól, mert egyszerűen kimerültek. A „mindig nyugodtnak maradni”, „minden érzelmet validálni” és „mindent megbeszélni” mottói a hétköznapokban gyakran irreális elvárásnak tűnnek.
Egy brit elemzés is rámutat: sok családban a módszer félrecsúszott, és az empátia hangsúlya mellett eltűntek a következmények. A gyerekek így nem mindig tanulják meg, hogy bizonyos viselkedésnek bizony határai vannak.
A gyereknevelés trendek átalakulóban vannak (Forrás: GettyImages)
Megjelent az ellenirány
A jelenségre már külön kifejezés is született: egyre többen beszélnek úgynevezett „FAFO parentingről”, amelynek lényege, hogy a gyerekek saját tapasztalatból tanulnak.
Ez nem szigorú nevelést jelent, hanem inkább azt, hogy:
- a szülő nem old meg mindent a gyerek helyett
- nem menti ki minden helyzetből
- hagyja, hogy bizonyos döntéseknek következménye legyen.
A háttérben sokszor nem ideológiai váltás áll, hanem az, hogy a szülők szeretnének visszakapni valamennyit a saját energiájukból és mozgásterükből.
Keresik a szülők az egyensúlyt
A szakértők szerint a változás nem azt jelenti, hogy a gentle parenting „rossz” lenne. Inkább arról, hogy sokan túlzottan is szó szerint vagy túlságosan szélsőségesen próbálták alkalmazni.
Egy amerikai trendösszefoglaló szerint egyre inkább a „hibrid” megközelítés terjed: a szülők megtartják az empátiát, de visszahozzák a világos határokat is. Vagyis egyszerre próbálnak jelen lenni érzelmileg, és közben következetesek maradni.
