Kapitány István közösségi oldalán arról írt, hogy 2025-ben mindössze 72 ezer gyermek született Magyarországon, ami 1949 óta a legalacsonyabb adat, és még a tavalyi negatív rekordot is alulmúlja. Szerinte ez nem pusztán egy statisztika, hanem annak a jele, hogy sokan nem mernek vagy nem tudnak gyermeket vállalni.
A politikus bejegyzésében hangsúlyozta: ma sok nő úgy próbál helytállni a mindennapokban, hogy egyszerre kell megfelelnie a munkahelyén és otthon is. Dolgozik, szervez, gondoskodik, miközben gyakran kevés segítséget kap, ami hosszú távon kimerítő és igazságtalan helyzetet teremt.
Visszatérhet a szabad orvosválasztás a szüléseknél Magyarországon – így változhat a rendszer
Úgy fogalmazott, egy jól működő társadalmat nem lehet erre az egyensúlytalanságra építeni. Szerinte olyan országra lenne szükség, ahol a munka és a család nem egymás rovására megy, ahol a munkahelyek figyelembe veszik az élethelyzeteket, és ahol a gyerekvállalás nem hátrány, hanem megbecsült döntés.
A bejegyzésben konkrét intézkedéseket is felsorolt: támogatnák a családbarát munkahelyeket, fejlesztenék a szülészeti ellátást, hatékonyabb meddőségi kezeléseket vezetnének be, és visszaállítanák a szülészorvos szabad választásának lehetőségét az állami rendszerben.
Ez utóbbi különösen nagy változást jelentene, hiszen a választott orvos rendszere néhány éve megszűnt, és jelenleg ügyeleti rendben zajlik a szülészeti ellátás az állami intézményekben.
Mikor és miért szűnt meg a szabad orvosválasztás a szülészeteken?
A szülészorvos szabad választása nem egyik napról a másikra tűnt el a magyar egészségügyből, hanem egy átfogó átalakítás következményeként szorult háttérbe. A fordulópont 2021 eleje volt, amikor életbe lépett az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, és ezzel együtt tilossá vált a hálapénz adása és elfogadása, ami ráadásul büntethetővé is vált. Bár a szabályozás elsődleges célja a korrupció visszaszorítása volt, a gyakorlatban alapjaiban írta át a szülészeti ellátás működését is.
A korábbi évtizedekben ugyanis a „fogadott orvos” intézménye szinte természetes része volt a rendszernek. A kismamák már a várandósság elején kiválasztották azt a szülészorvost, akiben megbíztak, hozzá jártak terhesgondozásra, és sok esetben ő volt jelen a szülésnél is, akkor is, ha éppen nem volt ügyeletben. Ez a személyes kapcsolat sokak számára biztonságot jelentett, ugyanakkor a háttérben gyakran informális fizetés, azaz hálapénz állt.
Egy, a témával foglalkozó állásfoglalás szerint a nők jelentős része fizetett azért, hogy a választott orvosánál szülhessen, ami komoly egyenlőtlenségeket is okozott az ellátásban.
Amikor azonban a hálapénz kivezetése jogilag is szigorú tiltássá vált, a rendszer egyik pillanatról a másikra elvesztette a működési alapját. Nem volt egyértelmű, hogyan lehetne legálisan biztosítani az orvos rendelkezésre állását, ezért sok kórház egyszerűen megszüntette a fogadott orvos lehetőségét, és áttért az ügyeleti rendre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ma már az a szülészorvos vezeti le a szülést, aki éppen szolgálatban van, függetlenül attól, hogy a kismama korábban kinél járt gondozásra.
A változásról több beszámoló is megjelent, amelyek szerint sok nő csak a várandósság alatt vagy akár közvetlenül a szülés előtt szembesült azzal, hogy nem választhat orvost.
A mostani bejelentés ezért nem pusztán egy új intézkedés ígérete, hanem egy korábban megszokott rendszer visszahozásának lehetőségét veti fel. Ugyanakkor a legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: miként lehet úgy visszaállítani a szabad orvosválasztást, hogy közben ne térjen vissza az a gyakorlat, amely miatt néhány éve éppen megszüntették.
Megszólalt a miniszterjelölt Hegedűs Zsolt is, komplex átalakítást sürget
A bejelentésre már érkeztek reakciók is. Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány egészségügyi miniszterjelöltje egyetértett abban, hogy a gyermekvállalás kérdése és a romló demográfiai helyzet kiemelt figyelmet igényel, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülészorvos-választás ügye jóval összetettebb annál, mint elsőre tűnik.
Szerinte a legfontosabb cél az kell legyen, hogy minden nő – anyagi helyzettől, kapcsolatoktól vagy lakóhelytől függetlenül – biztonságos, kiszámítható és emberséges ellátást kapjon. Úgy fogalmazott, a szülés nem múlhat azon, ki mennyit tud fizetni, vagy kit ismer az egészségügyben.
Hegedűs szerint ehhez átláthatóbb rendszerre lenne szükség: nyilvános intézményi adatokra, egységes szakmai protokollokra, valamint erős, együttműködő szülésznői és orvosi csapatokra. Kiemelte azt is, hogy a nők számára hozzáférhetővé kellene tenni olyan mutatókat, mint például a császármetszések aránya, a gátmetszési arány, a szülésindítási arány, az oxitocin-használat, az epidurális hozzáférés, a vajúdás alatti kísérő jelenléte, a rooming-in gyakorlat, a panaszok száma és kezelése, a szülésznői kapacitás, valamint a beavatkozások indokoltsága.
Olyan állami szülészetre van szükségünk, ahol a bizalom magából a rendszerből fakad.
– fogalmazott a posztban.
A miniszterjelölt szerint a fejlett egészségügyi rendszerek nem a fogadott orvosra építenek, hanem arra, hogy az állami ellátás önmagában is bizalmat keltsen: minden nő tudja, milyen ellátásra számíthat, milyen jogai vannak, és kihez fordulhat, ha ezek sérülnek.
Hangsúlyozta: a kérdésről széles körű szakmai egyeztetésre van szükség, amelyben orvosi és szülésznői szervezetek, szakmai kamarák, valamint női és betegjogi csoportok is részt vesznek majd. Mint írta, valójában nem csak arról kell dönteni, hogy visszatérjen-e a választott orvos rendszere, hanem arról, hogyan lehet egy olyan szülészeti ellátást kialakítani, amely egyszerre biztonságos, méltányos, átlátható és mindenki számára hozzáférhető.
