COVID-19 és várandósság: Mire számíthatnak a kismamák a járványhelyzetben?

A koronavírus-járvány miatt sok kismama kerül rendkívül nehéz helyzetbe. A vírusról való tudásunk szinte napról napra változik, ezért nehéz biztonságosan kijelenteni bármit is a COVID-19 káros hatásairól. A szülési tervek felborulnak, a beültetésre várni kell – a várandósság érzelmileg egyébként is nagyon érzékeny és gyakran kiszolgáltatott időszaka most még inkább azzá válik. A helyzet mind a családok, mind az egészségügy részéről elképesztő rugalmasságot igényel: a 24.hu videóriportjának egyik mindenórás riportalanya például arról számolt be, az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy inkább otthon fog életet adni gyermekének, mivel így mindenki otthon marad. Döntése érthető: az egészségügyre nehezedő nyomás és az ott uralkodó bizonytalanság – az egészségügyi dolgozók legjobb szándéka ellenére is – kihat majd a szülésekre.

Biztonságban van-e a magzatom?

Az első és legfontosabb kérdés, ami minden kismamát foglalkoztat. Jelenleg nagyon kevés tudományos eredmény áll az orvostudomány birtokában a COVID-19 terhességre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. „Jelen pillanatban azt tudjuk mondani, hogy semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy a SARS-CoV-2 fertőzéssel érintett várandósok és magzatuk nagyobb veszélynek lennének kitéve, mint bárki más – mondja Dr. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász főorvos, a Versys Clinics orvosigazgatója. – Az összes kutatás, köztük a The Lancetben megjelent publikáció is, mely a vuhani tartományban vizsgálta a kilenc koronavírusos várandós esetén, egyértelműen azt mutatta, nincs vertikális transzmisszió, vagyis nem adja át a kórokozót az anya a gyermekének. Magzatvízből, köldökzsinórvérből és az újszülött torokváladékából vett minták, illetve az anyatej vizsgálata minden esetben negatív eredményt adott, azaz nem sikerült kimutatni a vírus jelenlétét sem a magzatban, sem az anyatejben. Egyelőre arra sincs bizonyíték, hogy a COVID-19 fertőzés vetélést vagy koraszülést okozna. Úgy véljük, minimális az esély arra, hogy a magzatot valamilyen ártalom, például veleszületett fejlődési rendellenesség érje, hisz jelenleg nem lehet kimutatni magzati koronavírus-fertőzést. Bár van egy-két olyan újszülött, aki fertőzött lett, ezekben az esetekben nem tisztázott, hogy esetleg nem a szülés utáni kezelések, higiéniai elvárások nem betartása miatt fertőződött-e meg. Emellett arra sincs bizonyíték, hogy nemi úton terjedne a vírus – mondja a nőgyógyász, ám hozzáteszi: – Az viszont biztos, hogy a vírusfertőzéssel járó lázas állapot se az anyára, se a magzatra nézve nem előnyös, ahogy a fájdalomcsillapítók, köptetők, antibiotikumok sem azok. Ezért ilyenkor nagy kockázatú terhességnek minősítjük a várandósságot, és a fertőzött anyákra fokozottan állnak a higiéniai elvek betartása, az izoláció, a tünetek korai jelentkezésekor az azonnali határozott lépések megtétele.” A friss várandóságok kapcsán az orvos azt mondja, érdemes minimalizálni a szükséges vizsgálatok körét, csak a kötelező vizsgálatok, például a cukorterhelés, genetikai vizsgálatok, vérvételek javasoltak, a babamozizás nem, illetve az orvos-beteg találkozások idejét is érdemes csökkenteni, bevezetni a skype-os konzultációkat.

Érdemes minimalizálni a szükséges vizsgálatok körét (Fotó: Getty Images)

Noha egyelőre úgy tűnik, nem a kismamák és magzataik a legveszélyeztetettebbek, lelkileg nagyon megviseli őket a helyzet. „A bizonytalanság, a vizsgálatokra való eljutás nehézségei, az időpontok tologatása, lemondása, egyes magánrendelések szüneteltetése lelkileg megviselik a kismamákat, hiszen semmi sem úgy alakul, ahogyan azt eredetileg tervezték – mondja Árvai Nóra szakpszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró, az Együttszülés kézikönyve című könyv szerzője. – Lelkileg megterhelő a szülőknek az is, ha a nőknek apuka jelenléte nélkül kell majd szülni. Az apukák úgy érezhetik, lemaradnak valami nagyon fontosról, az anyukák pedig magára hagyottnak érezhetik magukat. Perinatális szaktanácsadóként sokat beszélgetek most ezekről a lehetőségekről és felmerülő nehézségekről azokkal a párokkal, akik együttszülésre készülnek jelen körülmények között. Napról napra változik minden, muszáj rugalmasnak lenni mindenkinek.” 

Járványhelyzetben sem egységes a magyar szülészeti ellátás

Aggasztja a Bábák-Szülésznők Nemzetközi Szövetségét, hogy a járvány ürügyén tömegesen sérülnek a szülő nők emberi jogai, sok országban a nem megfelelő eljárásrendek nem a jelenleg mértékadó tudományos bizonyítékokon alapulnak, és károsak a nőkre és babáikra nézve. Nem felesleges tehát ilyenkor sem az érdekvédő munka, vallja Keszler Viki, a Másállapotot a szülészetben mozgalom egyik szervezője. „Úgy tapasztaljuk, a járványhelyzetben is ugyanazok a problémák merülnek fel a szülészeti ellátásban, mint egyébként, elég sok megkeresést kapunk most is arról, hogy ugyanúgy, mint korábban, nem egységes az ellátás, információhiány van. Nagyon örülünk viszont annak, hogy viszonylag hamar kijött a két ideiglenes eljárásrend (az EMMI Egészségügyi Szakmai Kollégiumának szülészetre és neonatológiára, vagyis újszülött ellátásra vonatkozó eljárásrendjei, melyek többek között megfogalmazzák, hogyan történjen a COVID-19 beteg anya és csecsemője együttes izolálása, szüléskor ki képez kivételt a látogatási tilalom alól stb. – a szerk.). Ezekből kiderült például az is, hogy az intézményeknek törekedniük kell a korai hazabocsájtásra” – mondja Viki, és hozzáteszi: az ambuláns szülés lehetővé tétele tehát most különösen aktuális és fontos kérdéssé vált. Noha tervben volt az ambuláns szülés bevezetése, de évek óta nem módosították hozzá a finanszírozást, magyarul a szülések után a teljes összeget csak akkor kapják meg a kórházak, ha a hüvelyi szülést követően legalább 72 órát még a kórházban maradnak az anyák.

Azt azonban tudni kell, hogy a járványügyi helyzet felülírja a kapcsolattartás jogát. „A Másállapotot a szülészetben Kásler Miklós miniszteri utasítása kapcsán megkereste az EMMI-t, hogy megtudja, ki lehet jelen a szülésnél. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár válaszlevelében azt írta, »a szülő nő mellett lehet egy általa választott személy, így az apás szülésnél az apa nem látogató, hanem a szülés részese, a szülő nő segítője.« Arra viszont egyelőre nem adott senki választ, hogy ezt lehet-e korlátozni, és ha igen, milyen feltételekkel. Mi annyit tudunk mondani az anyáknak, hogy nyomtassák ki az ideiglenes szülészeti eljárásrendet, Kásler Miklós és Horváth Ildikó levelét, és kérjenek engedélyt az adott osztályon” – tanácsolja Viki, aki szerint sajnos most mégis úgy tűnik, elég sok kórház nem veszi figyelembe a miniszter, a minisztérium, a szakmai döntéshozók véleményét, és tiltják az apák jelenlétét. „Előfordult az országban, hogy a kórház elvileg engedélyezte az apás szülést, de olyan feltételekhez – FFP3-as maszkok viseléséhez – kötötte, amiket lehetetlen teljesíteni. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa pedig nyílt levelében azt fogalmazta meg, nem támogatják, és nem tudják biztosítani az apás szülést. De van pozitív példa is, például a Honvédkórházé, akik azt írják, a tünetmentes hozzátartozó bent tartózkodhat szülésnél az édesanya mellett. Mi azt mondjuk, az apa, kísérő jelenléte nemcsak az egészségügyi dolgozók válláról veheti le a terhet, de a szülés kimenetelére is jótékonyan hathat. Annak viszont most komoly a realitása az elkövetkező hetekben, hónapokban, hogy nem lehet bent a szülésnél a fogadott kísérő, ami még jelentősebbé teszi majd az apa szerepét.”

Szülésre váró páciens egy isztambuli kórházban (Fotó: Sebnem Coskun/Anadolu Agency via Getty Images)

Az biztos, hogy az eddig és most sem egységes szülészeti ellátás miatt sok nőt érhetnek fájdalmas lépések a közeljövőben, nem beszélve az egyre növekvő bizonytalanságról. „Van olyan kórház, ahol a nőnek maszkban kell szülnie, de hallani olyanról is, hogy már terminus napján be akarják fektetni az anyát, és szülést akarnak indítani, pedig az ideiglenes eljárási rendben is benne van, ez csak a sürgős esetekben indokolt, ahogy a vizsgálatok számát is a nemzetközi gyakorlathoz kell igazítani, vagyis tényleg csak a szükséges vizsgálatokat kell elvégezni. Sok anya legnagyobb félelme most az, hogy amennyiben elkapják a fertőzést, elkülönítik majd az újszülöttől, noha a WHO és az itthoni ajánlás is kimondja, ha mindketten jó állapotban vannak, akkor fertőzöttségük esetén együtt kell őket izolálni, és csak abban az esetben kell őket külön ápolni, ha az anya nem képes az újszülött ellátására. Nagy kérdés, ha több lesz a fertőzött, akkor valóban támogatni tudja-e a magyar egészségügy az anya és a baba egységét” – mondja Keszler Viki.

Mégsem állnak le a meddőségi kezelések?

Március 16-tól hivatalosan is bezárt a legtöbb állami meddőségi intézet, a mesterséges megtermékenyítés előtt állók időpontját eltolták, vagy törölték. Pár nappal később, március 21-én azonban az egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós körlevelet küldött a klinikákat fenntartó egészségügyi intézmények vezetőinek, melyben ugyan arra emlékeztetett, hogy korábban elrendelték minden olyan halasztható orvosi beavatkozás felfüggesztését, ami nem tartozik a sürgősségi ellátás körébe, ám a levél folytatásában kifejtette, hogy a lombikbébi-kezelések (IVF) nem tartoznak a sürgősségi beavatkozások közé. Mint írja: azok elhalasztása számos negatív társadalmi következménnyel járna, ezért elrendeli, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt is végezzék el őket. A 24.hu megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát, akik a döntést azzal indokolták, azért nem ajánlott az IVF-kezelések felfüggesztése, mert a nőknél szövődmények jelentkezhetnek a várt eredmények nélkül, és pszichológiai szempontból is negatív hatású lehet a gyermeket kívánó pár számára. Mégis érdemes a klinikák személyes felkeresése előtt telefonon tájékozódni, hiszen intézménye válogatja, mely területeket tudják továbbra is zavartalanul működtetni, és melyeket nem.

Egységes ellátásra tehát a meddőségi eljárások során se számítsunk. „A különféle intézetek különféle stratégiákat követnek, a mi intézetünk stratégiája az, hogy a meddőségi kezeléseket nem állítottunk le, de bizonyos kezeléseket felfüggesztettünk, például a petesejt-donáció, sperma, embriódonációs eljárásokat, ha lehetséges a lombikbébi eljárás során pedig nem ültetünk be friss embriókat, mert nem szeretnénk olyan terhességeket létrehozni, amelyek nagyobb kockázati csoportba tartoznak” – mondja Dr. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász főorvos. – De azt is tapasztaljuk, hogy sok páciens most visszalép, kivár. Mi olyan szükséges intézkedéseket hoztunk, ami elvárható ilyenkor mind a betegek, mind a dolgozók, az orvoscsoport védelmében, így például egylépcsős beléptetés van, kötelező kérdőíveket kell kitölteni, izoláljuk azokat, akik nagyobb kockázati csoportba tartoznak, mindenki maszkot kap a beléptetéskor, illetve megrendeltünk több ezer tesztet, nálunk minden dolgozó és páciens koronateszten fog átesni. A nemzetközi ajánlások szerint is folytathatóak a kezelések. Ráadásul, ha leállítanánk ezeket a kezeléseket, akkor a pácienseket nyomos ok nélkül hozhatjuk hátrányos helyzetbe, ami etikai dilemmát is felvet.”

Aktuális cikkeink a témában

• Hagyd békén a terhes nőt, ne zaklasd ilyen a kérdésekkel!
• Kulcsár Edina a koronavírusról: „Életem legszebb napja kellene hogy legyen a második gyerekünk születése, de…”