A versek kizökkentik az agyat az automatizmusból
A kutatásról szóló cikket jegyző dr. Mimoun Azizi neurológus szerint a versek nem egyszerűen szép szövegek, hanem olyan mentális edzőterek, amelyek arra kényszerítik az agyat, hogy lassabban, mélyebben és összetettebben működjön.
A kutatások szerint az emberek teljesen máshogy olvasnak verset, mint híreket vagy közösségi médiás tartalmakat. A szemmozgást kutató vizsgálatok azt mutatták, hogy versolvasás közben az emberek gyakrabban visszaugranak egy-egy sorhoz, lassabban haladnak, többet időznek bizonyos szavaknál, és hosszabban gondolkodnak az olvasottakon.
A neurológus szerint ez azért fontos, mert a modern digitális környezet szinte teljesen az azonnali reakciókra és a gyors információfogyasztásra épül. A vers ezzel szemben lelassít.
„A költészet szinte ellentéte a végtelen görgetésnek”
– fogalmaz a szakértő.
Nem csak az érzelmekre hat a vers, hanem az agyműködésre is
A kutatások szerint versírás és versolvasás közben egyszerre több agyterület is aktiválódik:
- a nyelvi központok
- az érzelmi feldolgozásért felelős régiók
- az önéletrajzi emlékezet
- a kreatív asszociációs hálózatok.
A szakértők szerint azonban nem pusztán az agyi aktivitás növelése a lényeg. Sok más kreatív tevékenység is hasonló hatást vált ki.
A költészet különlegessége inkább az, hogy megtanít együtt élni a többértelműséggel és az ellentmondásokkal. Egy versnek ugyanis gyakran nincs egyetlen egyértelmű jelentése.
A versek segíthetnek a koncentrációban is
Egyes kutatások szerint a versek olvasása rövid távon javíthatja a figyelmet és a munkamemóriát is.
A neurológus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt nem szabad túlmisztifikálni. A költészet nem „agyserkentő csodaszer”, és nem tesz automatikusan intelligensebbé senkit.
A valódi előnye inkább az lehet, hogy segít kiszakadni a folyamatos multitaskingból és az állandó információzajból. A verset ugyanis nehéz fél szemmel olvasni, miközben még tíz másik dologra figyelünk.
A pszichológusok szerint érzelmileg is segíthet
A cikk szerint egyre több kutatás vizsgálja azt is, hogyan használható a költészet terápiás környezetben. Vannak biztató eredmények ADHD-val, szorongással vagy túlzott rágódással kapcsolatban is, bár a szakértők szerint ezek a vizsgálatok még viszonylag kis mintákon készültek. A költészet egyik legfontosabb ereje talán az lehet, hogy segít megfogalmazni nehezen kifejezhető érzéseket.
A neurológus szerint különösen a fiataloknál látható, hogy a versek sokszor olyan érzelmeknek adnak nyelvet, amelyeket egyébként nem tudnának könnyen kimondani.
A tudós szerint a versek ma talán fontosabbak, mint valaha
A szakértő szerint a mai világban, ahol minden leegyszerűsödik rövid videókká, kommentháborúkká és gyors véleményekké, a költészetnek különös szerepe lehet.
Mert a versek nem gyors válaszokat adnak. Inkább arra kényszerítenek, hogy megálljunk, elidőzzünk egy gondolatnál, és többféle nézőpontot is egyszerre próbáljunk megérteni. És lehet, hogy pontosan ezért hatnak ennyire másképp az agyunkra, mint a folyamatos online zaj.
Fotó: illusztráció, Getty Images
