Egy hasfájós kisgyermekkel nem kell feltétlenül azonnal orvoshoz rohanni, mert legtöbbször otthon is kezelhető okok húzódnak csak meg a háttérben – például a kólikát okozó felgyűlt bélgázok. Ezt sokféleképpen enyhíthetjük: nyugtató zenével, melegvizes palackkal, gyógyszerrel és gyógyteákkal, ringatással és masszírozással, vagy ha szükséges, a baba és az édesanya étrendjének megváltoztatásával is. Ha viszont a hasfájáshoz olyan tünetek párosulnak, mint a fájdalmas székletürítés, láz, hányás vagy vérzés, illetve a görcsök gyakran és hirtelen jelentkeznek valamint a baba súlygyarapodása megáll, esetleg fogyni kezd, akkor mindenképpen bízzuk a gyógyítást szakemberre!
Egyelőre azonban most maradjunk csak azoknál az okoknál, amik elsősorban a táplálkozással kapcsolatosak, amiket mi magunk is megszüntethetünk.
Kismama diéta babahasfájás ellen
A csecsemők elsődleges és sokáig egyetlen táplálékforrása az édesanya teje: ebből szereznek be minden fontos tápanyagot, amik a fejlődésükhöz szükségesek, és ez védi őket a külvilágból érkező betegségek, fertőzések ellen is. Az anya szervezet arra törekszik, hogy mindig a legoptimálisabb, a baba korának és igényeinek megfelelő tejet állítsa elő, azonban előfordulhat, hogy bizonyos ételek, diéták befolyásolják annak minőségét, és kellemetlen hatásokat okoznak így a kisbabának. Például ha az édesanya a túlzottan fűszeres ételeket eszik, vagy nagy mennyiségben fogyaszt olyan puffasztó ételek, mint a bab, a káposzta vagy a karfiol, az a babánál kiválthat hascsikarást. Ugyanezt okozhatja a narancs, paradicsom, és a szénsavas, illetve rostos üdítő is – persze csak abban az esetben, ha túlzásba viszi ezek fogyasztását az édesanya – egyes csecsemőknél pedig az édesanya intenzív tej- és tejtermék fogyasztása váltja ki a hasfájást. Ha arra gyanakszol, hogy a babádnak a te étrended miatt fáj a hasa, akkor érdemes kis lépésekben változtatni annak összetételén – például elhagyod a szénsavas üdítőket vagy a fűszeres ételeket –, és így előbb utóbb kiderül, mire is érzékeny a gyermek.
Pocakbarát étrend szoptatás után
Ideális esetben fél évig csak anyatejen él a csecsemő (sok szakember szerint ez az időszak kitolható egy éves korig is, sőt akár még három évesen is szophat még a gyermek szilárd táplálék mellett), és 6 hónapos kor után kezdődik meg az úgynevezett hozzátáplálási időszak, amikor a kicsi fokozatosan megismerkedik más ételekkel is. Ez egy nagyon izgalmas és szórakoztató időszak, ami persze sok fejfájást is okozhat az anyáknak, mert bizonytalanok abban, hogy mikor mit szabad adni a kicsinek, máskor pedig a gyermekük az ételek elutasításával és válogatósággal ejti kétségbe őket. Ezen kívül a gyerekek egy részénél az új ételek kiválthatnak hasfájást is, és az anya újra kezdheti törni a fejét, hogy ezt a problémát hogyan oldja meg. Gondolni kell mindemellett étel-intoleranciára is (pl. laktóz); ezekben az esetekben mindenképp szakember tanácsát kell kérni! A dolgokat azonban a legtöbb esetben nem kell túlbonyolítani: átmenetileg ki kell hagyni a menüből azt az ételt, ami a hasfájást okozta – aztán később, pár hát vagy hónap múlva újra meg lehet vele próbálkozni –, a fájós hasat pedig egy rövid kúrával rendbe lehet tenni. Kiváló étel például hasfájás enyhítésére a szárított áfonya, a reszelt alma, a rizspép, a kétszersült, a háztartási keksz, a főtt krumpli vagy a párolt répa. Ügyeljünk azonban arra, hogy ezek közül a hozzátáplálási időszaknak megfelelőket válogassuk ki: áfonyát például a szakértők csak 1,5 éves kor betöltése után ajánlják, de a burgonya, répa, rizs és alma már fél éves babáknak is adható.
Egyetek jókedvűen
A hasfájás oka sokszor nem is az ételek összeállításában keresendő, hanem abban, hogy azokat mikor és hogyan adjuk a gyermeknek. A rendszertelen étkezések, a zaklatott légkörben elköltött reggelik, ebédek vagy vacsorák akkor is okozhatnak gyomorbántalmakat a stressz miatt a gyermeknek, ha egyébként az ételek minősége és mennyisége tökéletesen megfelelő. A gyerekeknél különösen fontos a jó emésztés szempontjából a kiszámíthatóság, ezért a szoptatási időszak után fokozatosan állíts fel egy időponthoz kötődő rendszert az étkezéseikben, és ügyelj arra, hogy naponta ötször, lehetőleg ugyanakkor kapjanak enni. Ezen kívül az is nagyon fontos, hogy az evés jó hangulatban teljen, és lehetőleg minden nap legyen egy olyan alkalom, amikor az egész család körbeüli az asztalt, és beszélgetve, egymás társaságát élvezve “lakomáznak”.
