Általában láncreakcióként romlik el egy szépnek induló nap, ha elmarad a kicsi délelőtti sétája: nem alszik jól délben, ezért délután nyűgösködik, végül kimerülten dől el játékai mellett késő délután, így aztán este nem lehet időben lefektetni.
Egyszerűbb dolgunk van, ha az ünnepi szokásokat a kicsi életkori sajátságaihoz igazítjuk. Tartsuk tiszteletben alvásidejét, és a vendégjárást a sétálás vagy a játszás idejére tegyük. A családi szokásokat és a kisgyerek természetét is figyelembe véve döntsük el, mi a jobb: több napon keresztül vendégeskedni itt-ott, vagy egy nagy vendégséget rendezni, ahol minden rokon jelen van.
A nyugalmas természetű babák nem szeretik a meglepetéseket, óvatosan mutassuk meg a karácsonyfát, tisztes távolból a csillagszórót. Vegyük karra a kicsit, és egyenként nézegessük meg a díszeket, meséljük el, mi az. Az élénk természetű mellett különösen fontos, hogy kikössük, illetve a szoba sarkába helyezzük el a karácsonyfát.
Ne hagyjunk elöl a felfordulásban gyufát, ollót vagy más veszélyes dolgot.
A túl sok ajándék megzavarja a kisgyereket. A fa alatt valójában csak egyvalaminek tud örülni, amit megszerethet, és magával vihet szánkózni, aludni. Minél kisebb a gyerek, annál kevésbé fontos számára az ünnepi díszítés, étkezés, ajándéközön, és annál fontosabb, hogy a mamával, papával nyugodtan, zavartalanul játszhasson.