Fertõzési források

Nagyon fontos tehát, hogy a kislányokat kezdettől fogva helyes törlésirányra szoktassuk, a szeméremtesttől a végbélnyílás irányába, és semmiképpen sem fordítva.

Ezek a baktériumok azonban bizonyos alacsony csíraszámban állandóan jelen lehetnek a végbélnyílás környékén, és fertőzést okozhatnak, ha valamilyen okból romlik a húgyutak vérellátottsága. Ha például hideg, vizes ruhaneműben, fürdőruhában van a gyerek, az altest lehűlése is rontja a vérellátást, s ezáltal a védekezőképességet. A székrekedés, a gyakori szélgörcsök nyomást gyakorolnak a húgyhólyagra, ami ugyancsak rontja a vérellátást, növeli a fertőzés lehetőségét.

Kevesen gondolnak arra, hogy egy “egyszerű” cérnagiliszta-fertőzés is okozhat hólyaghurutot. A féreg petéket rak le a végbélnyílás körül, ez igen erős viszketést okoz, a gyerek vakaródzik, és a bélbaktériumokat “saját kezűleg” juttatja a húgycsőnyílás közelébe.

Fertőzési forrásként az uszoda, strand nemigen jöhet szóba, ha fürdés után hólyaghurut jelentkezik, az inkább a lehűlés, a túl sokáig viselt vizes fürdőruha következménye. A homokozóval hasonló a helyzet. Nem tanácsos meztelenül homokozni hagyni a gyereket, különösen köztéri homokozókban nem, de ezeken a helyeken inkább bőr- vagy bélfertőzésekre lehet számítani.





Az is kedvezőtlen persze, ha a hideg, nedves homokban sokáig ül a gyerek, mert éppen úgy lehűlhet, mint vizes fürdőruhában. Ha az altest lehűl, rosszabbodik a vérellátás, ideális körülmények teremtődnek a baktériumok számára. A mezítláb mászkálás ortopédiai szempontból egészséges, főként akkor, ha görögyös talajon, fűben kerül rá sor. Aki nem érzékeny az alulról jövő hidegre, annak meg sem kottyan, másoknak őrizkedniük kell az ilyesmitől, mert rögtön felfáznak. Az anyák egy idő után jól megismerik gyermekeiket, el tudják dönteni, melyik csoportba tartozik.


Tanácsadó: Dr. Halász Gabriella csecsemő- és gyermekgyógyász nephrológust, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosa