|
Az Állatkerti Vivárium (Rovarház) |
| Bár a világ állatkertjei főként emlősöket, madarakat, és kisebb számban hüllőket mutatnak be, a Fővárosi Állat- és Növénykertben hosszú évekre visszatekintő hagyománya van a rovarok és más gerinctelenek bemutatásának. Viváriumunk, ahol több mint negyven gerinctelen fajt gondoznak és szaporítanak, világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteménnyel bír. |
Bárki megfigyelheti tehát, hogy a darazsak hogyan építik a fészket, miként rakják le a petéket, hogyan gondozzák, táplálják a lárvákat, vagy hogy miként vadásznak más rovarokra.
Új fajjal gyarapodott az állatkerti Vivárium, vagyis a Rovarház gyűjteménye. A déli papírdarázs (Polistes dominulus) ugyan Magyarországon is honos, mesterséges körülmények között azonban nem könnyű gondoskodni a tartásukról, bemutatásukról, főként speciális hőmérsékleti, illetve világítási igényük miatt. A világ állatkertjeiben nem is igen akad olyan hely, ahol bemutatnák ezeket az állatokat. Az Állatkert Viváriuma mégis vállalkozott erre a nem kis szakmai kihívással járó feladatra, amelyet minden bizonnyal a kertbe látogató közönség is érdekesnek talál. A darazsak élete ugyanis roppant érdekes, csakhogy a gyakorlati megfigyelésnek általában gátat szab az emberek félelme a darázscsípéstől. Az Állatkert Rovarházában viszont üveg mögül, biztonságos helyről, mégis közvetlen közelről lehet megfigyelni ezeket a sárga-fekete sávos rovarokat. Mi több, napjában kétszer, 11 és 14 órai kezdettel az állatgondozók darázs-bemutatót tartanak, amelyen bemutatják a darazsak életének titkait. A bemutató alatt, és utána a következő egész óráig (tehát 12, illetve 15 óráig) a darazsak életét egy harmincszoros nagyítású kivetítőn is nyomon követhetik a látogatók.
A papírdarazsak fészke úgynevezett darázspapírból áll. Ezt az építőanyagot
|
A Déli papírdarázsról |
| Európa és Ázsia melegebb kontinentális és mediterrán éghajlatú területein (Észak-Afrikától Izraelen át Japánig), valamint az Egyesült Államok keleti részén elterjedt. Magyarországon is honos. Szúrásuk kellemetlen, de hatása rövid ideig tart. Csak ritkán, a fészek közvetlen közelében támadnak. |
úgy állítják elő a darazsak, hogy lehántják a fakérgek, száraz deszkák felszínét, majd a faanyagot felaprítják, nyálukkal pépesítik és gombóccá gyúrják, végül pedig a fészek felszínén elegyengetik. Egy-egy fészek akár 250 sejtből is állhat, a Rovarházban bemutatott darazsak egy 150 sejtes fészket alakítottak ki. Ezek a sejtek egyrészt élelemraktárak (a szélső sejtekben ugyanis mézcseppeket raktároznak a darazsak), másrészt apró bölcsők. A darázskirálynő az üres sejtek falára rakja le a tojásokat (tulajdonképpen megtermékenyített petéket), sejtenként egyet-egyet. A ezekből öt nap elteltével kelnek ki a lárvák, akik a sejt felső végéhez tapadva, fejjel lefelé csüngve fejlődnek tovább. A dolgozók (akik amúgy fejletlen ivarszervű nőstények) megrágott, péppé gyúrt rovarhússal etetik a fejlődő lárvákat, akik 20 nap elteltével bábozódnak be. A frissen kikelt darázs kirágja magát a bölcsőből, és ki is takarítja maga után a sejtet, amelyben nevelkedett.
 |
Az Állatkertünkben bemutatott, mintegy 150 egyedből álló családnál is remekül működik a munkamegosztás. A fiatal dolgozók a fészek takarításával és védelmével foglalkoznak, vizet és nektárt gyűjtenek a lárváknak, és meg is etetik őket (a vizet itatás mellett főként a fészek hűtésére használják), valamint gondoskodnak a raktárkészletek feltöltéséről. A tapasztaltabb dolgozók rovarokra vadásznak, méghozzá igen hatékonyan. Nem árt tudni, hogy egy fészekre való darázs évente több rovart pusztít el, mint egy fészekaljnyi énekesmadár.
Bővebb információval szolgál a Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya
Tel: 363-379/177; fax: 364-0109
Hanga Zoltán szakmai és sajtó referens
e-mail: hanga@zoobudapest.com; mobil: 06-20 / 200-5812
