 |
Azt mondják, kevesebb szövődménnyel kell számolnunk január elsejétől az oltások területén, mert új és jóval korszerűbb vakcinával oltják be a gyereket a kötelező alkalmakkor. Az átállás érinti a 2006. január 1. után született babákat, de már a 2005. október 31-e után születetteket is, részben pedig a 2004. szeptember 30. után és 2003. január 1. és 2004. június 30. között világra jött gyerekeket.
Mi változott?
14 éves korig eddig 20 kötelező oltáson kellett átesniük a kicsiknek, a váltásnak köszönhetően ez a szám 10-re csökkent. Az egészségügyben eddig olyan oltóanyagokat használtak, amelyek elölt egész baktériumokat tartalmaztak. A korábbi DiPerTe (diftéria, tetanusz, szamárköhögés) kombinált oltást viszont most egyszerűbb vakcina váltja fel, amelyben megváltozik a szamárköhögést alkotó rész. Ez már nem magát a baktériumot, hanem annak tisztított antigénjeit rejti. Ez tehát egy ú.n. acelluláris vakcina. Emellett az élő, gyengített vírusokat tartalmazó Sabin cseppeket, amelyek gyermekbénulás ellen védenek, elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag válja fel.
| Az antigén egy olyan anyag, ami antitestek, vagyis immunanyagok termelődését idézi elő a szervezetben. |
Kevesebb szövődmény
– Mivel más az oltóanyag, sokkal kevésbé fájdalmas a beadása mondja Dr. Szabó Aranka gyermekorvos. A korábbi vakcinák gyakran csíptek, kellemetlen érzést keltettek. Ezzel szemben az új nem is fáj annyira, és jóval kevesebbszer is kell megszúrni a gyerekeket, ráadásul az új vakcina kevésbé reaktogén. Ami azt jelenti, hogy kevesebb gyerek fog belázasodni, kevesebb duzzanat keletkezik majd az oltások helyén, általában véve kevesebb mellékhatással kell számolni.
Kiket oltanak az új rend szerint?
Természetes, hogy az újszülöttek már az új oltási rendbe nőnek bele, azonban vannak olyan gyerekek, akik első oltásaikat még a régi rendben kapták meg. Erre az esetre húztak az orvosok egy határvonalat, és döntöttek úgy, hogy a 2005. október 31-e után született gyerekeknél kezdjék el az új oltási rendet. Aki ekkor már például három hónapos volt és átesett néhány szurin, azokat öt hónapos korig még a régi oltási rendben oltották. Ekkor az orvos javasolhatta, felírhatta a korszerűbb oltóanyagot, ezt viszont a szülőnek kellett kifizetnie. Ez még támogatottságuk esetén is több ezer forintos készítményeket jelentett. Jó hír azonban, hogy 15 hónapos koruktól már ők is ingyenesen kapják a új oltóanyagot.
| Kapcsolódó fórumok: |
 |
Kötelező-e a kötelező?
Magyarország lakosságának oltottsága a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint is a régióban a legjobb. Ez köszönhető annak, hogy már jó ideje rendszeresen és kötelezően oltják a lakosságot, valamint megfelelő a védőnői és gyermekorvosi szolgálat. Míg korábban a fertőző betegségek (agyhártyagyulladás, himlő, diftéria, tetanusz, szamárköhögés) szinte folyamatosan tizedelték a lakosságot, ma már szinte egyáltalán nem bukkannak fel. Ez mind az oltások megelőző hatásának köszönhető.
Ennek ellenére manapság egyre több olyan szülőről hallani, aki elvből, sőt védelmezése okán, indokán, ürügyén nem hajlandó beoltatni gyermekét. S egy-egy nem beoltott gyermek bizony veszélyt jelenthet beoltott társaira is.
Európában nem mindenhol kötelező, vagy legalábbis nem mindegyik oltás kötelező. Sokan érvelnek azzal, személyiségi jogaikba ütközik a kötelező védőoltás. Ilyenkor azonban felmerül a kérdés, előbbre valók-e a közösség dolgai, egészsége az egyénnél. Hiszen milyen alapon veszélyezteti valaki más egészségét? Személységi jogaink szabadsága csak addig terjed, amíg másokat nem zavarunk, nem hozunk hátrányos helyzetbe.
2005. november 1-én lépett hatályba az a rendelet, mely szerint megszűnik az állam védőoltások szövődményeiért járó kártérítési kötelezettsége. Ezt azonban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kifogásolta. Ezért még novemberben benyújtottak egy módosító indítványt, melynek az lett a következménye, hogy mégis megmaradt az állami felelősségvállalás, de a maradandó testi károsodásért kifizetett összeget megpróbálják majd behajtani a gyártótól.
Időnként találkozunk olyan példákkal, amelyek egyértelműen bizonyítják: a folyamatos oltás rendszere biztosítja, hogy bizonyos betegségek ne bukkanjanak fel. Ezek elmulasztása esetén viszont rövid időn belül felütheti fejét egy-egy veszélyes vírus. Igazolja ezt egy 1992-es hollandiai példa is, amikor egy közösség tagjai vallási okokra hivatkozva tagadták meg gyermekeik gyermekbénulás elleni beoltását. Rövid időn belül 72 gyereket támadott meg a kór.
| Életkor | Oltások 2005-ben | 2006-ban | ||
| 0-6 hét | BCG | BCG | ||
| 2 hónap | Hib I/a | DTPa-IPV;Hib | ||
| 3 hónap | DTPw I/a | IPV | DTPa-IPV;Hib | |
| 4 hónap | DTPw I/b | OPV | Hib I/b | DTPa-IPV;Hib |
| 5 hónap | DTPw I/c | OPV | Hib I/c | |
| 15 hónap | MMR | OPV | Hib II | MMR |
| 18 hónap | DTPa-IPV;Hib | |||
| 3 év | DTPw II | OPV | DTPa-IPV | |
| 6 év | DTPw III | OPV | DTPa-IPV | |
| 11 év | dt | MMR | MMR | |
| 14 év | Hepatitis B | Hepatitis B |
A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:
BCG – Tuberkolózis elleni oltás
DTP – diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás
Pw – a jelenlegi teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens
Pa – csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
OPV – szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB – a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR – mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B – fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.
