A természetben minden ideális ahhoz, hogy a petesejt és a hímivarsejt találkozzanak, ugyanis a női és férfi szaporító szervek tökéletes társai egymásnak.
A spermiumok
A szervezet magas hőmérséklete nem kedvez a spermiumtermelésnek, így a sperma a herezacskóban lévő herékben, a testen kívül termelődik.
Ahogy a petesejtnek, úgy a spermiumoknak is meg kell érniük, fel kell nőniük a nagy feladathoz. Tíz napjuk van erre, ez idő alatt pont eljutnak a here tetején lévő tartájba, a mellékhere járataiba.
Ezután nyugalmi állapotba kerülnek, látszólag élettelenül lebegnek, várnak a jelre. Közvetlenül az ejakuláció előtt a prosztata, a Cowper-mirigy és az ondóhólyag olyan anyagokat bocsátanak ki, amitől a spermák felélednek, és amitől a hüvely savas kémhatása is csökken.
A pénisz
A sperma útja
Egyedül a főemlősökre jellemző a testen kívül elhelyezkedő pénisz, és egyedül az embernek nincs csont a hímvesszőjében.
A pénisz a húgycsőből és három merevedésre képes hengeres testből áll. A szeméremcsonthoz tapadva pedig két nagyobb barlangos test helyezkedik el. Ezeket apró rekeszek alkotják, amik képesek vérrel feltöltődni, megnagyobbodni és megkeményedni. Ekkor jön létre az erekció. A merevedés alatt a hímvesszőben keringő vérmennyiség a nyugalmi állapothoz képest nyolcszorosára nő.
Majd az ejakuláció során az ondóhólyag, a prosztata és a Cowper-mirigy váladéka (amit együttesen spermának nevezünk) húgycsövön keresztül a hüvelybe távozik.
A szervezet kizárólag a spermák energiaellátása miatt termeli a fruktózt, a természetben előforduló legédesebb cukrot.
A herék nem egyforma magasságban lógnak, azért, hogy járás közben ne lökdössék egymást. Függőleges irányban mozognak, hogy hőmérsékletük mindig megfelelő legyen.
Leonardo da Vinci megfigyelései alapján a pénisz elmével, sőt szabad akarattal bír. A mai kutatások szerint viszont az erekciót a központi idegrendszer, azon belül is az autonóm idegrendszer irányítja.
A Cowper-mirigy borsó nagyságú, kivezető csövével a húgycső hátsó részébe nyíló mirigy, melynek váladéka az ondó egyik összetevője.
A könyvről bővebbet itt tudhatsz meg » |