A petefészkek, a petevezeték és a méh |
A petesejt a petefészek zsákocskájában, a tüszőben érik meg. Miután ez megrepedt, a kis sejt útnak indul, hogy a méhkürtön keresztül megérkezzen a méhbe.
A külcsín
A szeméremdomb egy zsírszövet, amely szétválva felfedi a nemi szerveket. A hüvelynyílás előtt két ajakszerű szövetredő helyezkedik el. Ezek a nagyajkak, amelyek védik a hüvelyt, a beljebb lévő kisajkak pedig síkosítják azt. A kisajkak felső csúcsánál található egy vérbő, idegvégződésekkel gazdagon átszőtt kis bimbó, a csikló.
… és a belbecs
Tüszőrepedés után a petesejt a petevezetékbe vándorol. Ezt a szervet is nyálkahártya béleli, amely csillós felszínű. Ezek a csillók, és az itt található körkörös izom összehúzódása terelik a kis sejtet a méh ürege felé. A petevezeték azért is nagyon fontos szerv, mert a hímivarsejt itt találkozik a petesejttel, és a megtermékenyítés után az első néhány osztódás is itt megy végbe.
A méh körte alakú, üreges szerv, melyet nagyon erős izomzat vesz körül. Ez védi a magzatot, nyugodt növekedést biztosítva számára. A méh belsejét is nyálkahártya borítja, mely ha nem kerül sor megtermékenyítésre havonta leválik, vérzés kíséretében.
Bartholini-mirigyek: Nemi izgalom hatására a Bartholini-mirigyek váladéka teszi nedvessé a hüvelybemenetet. |
A hüvely – a kezdet és a vég – segít a hímivarsejtnek eljutni a petesejthez, és a gyermek megszületésében is nagyon fontos szerepe van. Tágulóképességének köszönhető, hogy utat nyit születéskor a bébi fejének. A 3 milliméter vastag hüvelyfalat rugalmas izomzat alkotja, belül pedig nyálkahártya béleli.
Csodálatos dolog, hogy az emberi élet egyik alapja egy tűhegynyi sejtecske. És míg a férfiak milliónyi hímivarsejttel rendelkeznek, addig a női szervezet csak négyhetente érlel egyetlen egyet.
A könyvről itt tudhatsz meg bővebbet! » |