Bár a szülés során adódott némi komplikáció, így a baba a várt délután három helyett csak este fél hétkor született meg, de ettől függetlenül Adrienn a következő gyermekét is otthon szeretné világra hozni. A karácsonyi menü a szülés miatt tavaly elmaradt, de semmivel nem cserélné el a karjában az újszülöttel saját ágyában elfogyasztott körtelekváros pirítóst.
„December 24-én, hajnali kettőkor éreztem először, hogy talán valami elkezdődött – meséli Adrienn. – Hatra már egész biztos voltam benne, ezért hívtuk a segítőket. A bába és a dúla nyolc körül érkeztek meg. Megvizsgáltak, de úgy látták, van még időm, ezért magunkra hagytak minket a gyermek apjával, és tíz körül tértek vissza. Értesítettük a szomszédokat, hogy ha kiabálást hallanak, ne hívják a rendőröket: csak szülünk. Hogy végül is az ordításból mennyi hallatszott át, nem tudom, de nem kellett senkinek külön szólni, tudták, hogy megszületett. Tíztől kicsit felgyorsultak az események, kádba ültettek, és úgy tűnt, kora délután meg is születik a kisgyerek.”
Nem akartam kiszolgáltatott lenni
A kicsi Maja azonban még váratott magára, ezért a dúla hazatért a saját családjához, megünnepelni a Szentestét. A bába természetesen maradt, folyamatosan ellenőrizte a szívhangot, borogatással segítette a vajúdást, figyelt és várt türelmesen. A méhszáj azonban beödémásodott, és ez lassította a baba előrejutását.
„A bába javasolta, hogy igyak egy kis bort, mert az segíthet az ellazulásban, masszírozott is, és amikor már nagyon elfáradtam, azt is felajánlotta, hogy menjünk a kórházba. De ezt nem akartam, ráadásul elég nehezen tudtam elképzelni, hogy kitolási szak közepén felöltözzek, és nekiinduljak. A baba jól volt, ezt láttuk, hallottuk, a többi nem számított. A párommal együtt mindketten maximálisan megbíztunk a bába szakértelmében, egy percig sem féltünk attól, hogy baj lehet. Én – többek között – azért választottam az otthonszülést, mert nem akartam egy gépezet részévé válni, nem akartam kiszolgáltatottnak érezni magam, nem akartam mások irányítására szülni. A saját otthonomban biztonságban éreztem magam, és abban is biztos lehettem, hogy a bába csak velem törődik. Szerettem volna teljesen beavatkozásmentesen, természetesen, a magam ritmusában szülni. Ez végül majdnem teljesen megvalósult, attól eltekintve, hogy a kitolási szakasz elhúzódott. De ettől függetlenül valóban háborítatlanul zajlott az egész.”
A nőgyógyászom sem akadt fenn rajta
Az otthonszülést választó szülőknek a gyermek anyakönyvezésével is adódhatnak nehézségeik, mert ehhez orvosnak kell igazolnia a tényt, hogy az újszülött valóban az anya vér szerinti gyermeke. Külön szervezést igényel az is, hogy a babát időben lássa gyermekorvos, és például a kötelező BCG-oltást beadják neki. Ez azonban már nem számít annyira különlegesnek: egyre többen választják ugyanis az úgynevezett ambuláns szülés lehetőségét, amikor a szülést követő kötelező két órás megfigyelés után azonnal távoznak a kórházból. Az újszülött korai felügyeletét ilyenkor is a házi gyermekorvos látja el.
| Mit jelent az otthonszülés? |
|
Sok nyugat-európai országban bevált gyakorlata és törvényes szabályozása van a tervezett otthonszülésnek. Bár hazánkban a kérdés évek óta napirenden van, a törvényi szabályozás még mindig nem született meg. Néhány kisebb kezdeményezés, és a mindenki által ismert, dr. Geréb Ágnes neve által fémjelzett mozgalom nyújt lehetőséget mindazok számára – így tehát féllegális módon -, akik hivatalos szabályozás hiányában is az otthonszülést kívánják választani. Tervezett otthonszülés esetén a szülőnek (lehetőleg a szülőpárnak) egy intenzív, egy hetes, napi nyolc órás tanfolyamon kell részt vennie, amelyen minden felmerülő kérdésére választ kaphat. A szülésre többnyire a család otthonában, esetleg születésházban kerül sor, bába és legtöbbször dúla társaságában. Indokolt esetben az édesanyát mentővel szállítják a legközelebbi kórház szülészetére. Az egyik legkomolyabb ellenérve a gyakorlat ellenzőinek éppen az, hogy szabályozás híján – az említett nyugati országokban megszokottakkal ellentétben – a körzetes kórház nem értesül időben a szülés megindulásáról, így az esetleg komoly komplikációval érkező kismama fogadására sincsenek kellő módon felkészülve. |
„Anyut, aki szintén az egészségügyben dolgozik, kezdetben rosszul érintette, hogy otthonszülést tervezünk, nagyon aggódott – folytatja Adrienn. – Azonban alaposan átbeszéltük a dolgokat, és végül arra jutott, hogy tulajdonképpen megérti az indokaimat. Három gyereket szült, tudja, hogyan zajlanak ezek a dolgok. Végül már csak azon aggódott: mikor látja gyermekorvos a kicsit. Bár az ünnepek miatt ezt nem volt könnyű megoldani, de egy ismerős újszülött-gyógyász hajlandó volt eljönni hozzánk. Megvizsgálta Maját, és mindent rendben talált. A körzeti gyermekorvosunk és a védőnőnk is segítőkész volt. Megszervezték azt is, hogy a gyerek a helyi kórházban megkapja a BCG-oltást, ami azért igényelt külön szervezést, mert a kórházak tízes kiszerelésben kapják az oltóanyagot. A terhesgondozásra a helyi sztk-ba jártam, egy doktornőhöz, aki hathetes kontrollon megkérdezte, hogyan szültem, merthogy szép a gátam. Amikor elmondtam, hogy otthon, egyáltalán nem akadt fenn, sőt, kérdezgette, hogy mit kell ehhez tenni, mert van olyan páciense, akit érdekli a lehetőség.”
Amikor tényleg szülők lettünk
Végül a kislány december 24-én este, fél hétkor jött a világra, teljesen egészségesen. Amikor már nem pulzált a köldökzsinór, az újdonsült apa elvágta, és a két órás megfigyelést követően a bába fél tízkor végre maga is hazatért, a család pedig magára maradt. A kettős ünnep alkalmából vacsorára pirítóst ettek, mert más ennivalójuk nem is volt otthon egészen addig, amíg a barátok, rokonok meg nem érkeztek.
„Örülök, hogy így döntöttem, mert így a kicsi a megszületése pillanatától végig velünk lehetett – fűzi hozzá végül Adrienn -, és nagyon boldogságos volt a saját ágyunkban vacsorázni, és aztán ott pihenni hármasban. Hamar elaludtunk a fáradtságtól, és fel sem keltünk volna másnap tízig, ha Maja nem jelezte volna éjfél körül, hogy ideje volna bepelenkázni. Első meghatottságunkban ugyanis csak egy lepedőt tekertünk köré, hogy ne fázzon… Akkor éreztük át igazán, hogy szülők lettünk.”
