Beskatulyáztak, pikkelnek rám!- hangzik el a gyermek gyakran hangoztatott érve. Vajon igaza van?
Az első benyomásnak kétségtelenül fontos szerepe van az osztályterembe való belépéskor, és a pedagógusokkal való első találkozáskor. Az ekkor tapasztalt negatív (vagy épp pozitív) benyomást ugyanis a tanár hajlamos lehet a gyermek egész személyiségére kiterjeszteni a későbbiekben. Ezt a jelenséget hívják a pszichológiában holdudvarhatásnak.
A holdudvarhatás egyik speciális esete, amikor külseje alapján ítélik meg az ember belső tulajdonságait. Erre az iskolában is találhatunk példát.
Vizsgálatok bizonyítják ugyanis, hogy az előnyösebb külsejű gyermekeket hajlamosabb jobbnak (okosabbnak, kreatívabbnak) értékelni, vagy épp kevésbé szigorúan büntetni a pedagógusok egy része.
Sőt előfordul, hogy már maga a gyermek neve, öltözködési stílusa vagy akár nyelvi képessége (pl. tájszólása) is befolyásolja a róla kialakított képet.
A holdudvarhatás érdekessége, hogy önbeteljesítő jóslattá alakulhat át. Ha például az izgő-mozgó, hangoskodó gyermek az első benyomások alapján negatív minősítést kap tanárától („Veled biztos meggyűlik majd a bajom!”), akkor szép lassan felvállalja a fekete bárány szerepet, vagyis egész egyszerűen megfelel az elvárásoknak.
A pedagógus pályán dolgozók számára tehát fontos tudatosítani, hogy a holdudvarhatás megkérdőjelezi azt, hogy a gyermek maga is egy úton lévő zarándok, akinek a személyisége képes változni és alakulni, s épp ezért egy számára fontos személytől, például a tanárától kapott stig-ma gyakran egy életre megbélyegezheti!
Ezért az ilyen nehézségek megoldásában nagyon fontos szerepe lenne az iskolákban működő mentálhigiénés esetmegbeszélő csoportoknak. Ezek segítségével a pedagógusok megoszthatják egymással a tanító-nevelő munkával kapcsolatos érzéseiket és élményeiket, és egyúttal felhívhatnák egymás figyelmét az ilyesfajta személyiségészlelés buktatóira.
