Bár a tapasztalatok szerint a szülési fájdalom természetes praktikákkal is jól enyhíthető, sokan mégis az epidurális érzéstelenítést tartják az egyetlen igazán hatékony módszernek a megszüntetésére. A legtöbb szülőnő mégis elutasítja ezt az eljárást, kényelmesnek tartva azokat az anyákat, akik már a szülés előtt mellette döntenek.
Hová is szúrják?
„Tű a gerincemben? Azt már nem!” – nagyon sok kismamának ez az első gondolata az epidurális érzéstelenítésről. Elterjedt tévhit, hogy az eljárás akár bénuláshoz is vezethet, ha nem jól csinálják.
– Ez gyakorlatilag lehetetlen – cáfol rá erre a vélekedésre dr. Demendi Csaba szülész-nőgyógyász. – A gerincvelőt egy rostos tok, a durazsák veszi körül, amely csaknem a farokcsontig ér. A gerincvelő a zsákon belül viszont jóval magasabban véget ér, az alsó szakaszon már csak idegrostok futnak lófarokszerűen. Ezen az alsó szakaszon szúrunk be, tehát még akkor sem történik gerincsérülés, ha a tű véletlenül behatol a durazsákba. A durazsákot egyébként nem szúrjuk át, hanem előtte megállva, az itt található laza kötőszöveti rétegbe vezetjük a műanyag kanült. A kiáramló helyi érzéstelenítő hatóanyag körbemossa az idegeket, létrehozva az érzéstelenítő hatást.”
A doktor azt is hozzáteszi: a hatóanyag viszonylag hamar felszívódik ebből a térből, így 30-40 percenként újabb adagot kell bejuttatni a kanülbe.
Ritka szövődmények
A módszer legnagyobb előnye, hogy csaknem teljesen fájdalmatlanná teheti a szülést.
– Hátránya viszont, hogy a fájások intenzitása csökken, így párhuzamosan szinte mindig szükség van oxitocinra is – fogalmaz szülész-nőgyógyász szakértőnk. – Ezenkívül a szülőnő mozgását is korlátozza a bekötött infúzió, illetve a mozgató idegrostok zsibbadása. Komoly szövődmény szakértőnk szerint legfeljebb 5000-ből egy esetben fordul elő, ilyenkor a gerincvelő fertőzése, bevérzése miatt felléphetnek átmeneti nyomási tünetek, illetve maradandó hátfájás. Az enyhébb szövődmények között az anya vérnyomásának esését kell megemlíteni, amely azonban gyógyszerrel jól uralható. Ha a tű véletlenül megsérti a durát, többnapos, erős fejfájás jelentkezhet. Érdemes tudni azt is, hogy a vajúdás és a kitolási szak megnyúlhat, de a tágulási szakasz lerövidülhet az érzéstelenítés hatására. Gyakran elmarad viszont a szülést kísérő jellegzetes, módosult tudatállapot – ám azok, akik tudatosan választják az epidurált, általában nem hiányolják ezt.
Kinek nem ajánlott?
Persze – mint az orvosi eljárások többsége – ez a módszer sem ajánlható bárkinek. Ellenjavallata a hatóanyagra való allergia, de nem alkalmazzák véralvadásgátló injekció beadását követő 12 órán belül, súlyos preeclampsia, valamint akut vérzés, neurológiai betegség, alacsony vérlemezkeszám vagy a szúrás helyén található gennyes bőrfertőzés esetén sem. Gerincdeformitás vagy korábbi sérülés, műtét esetén egyénileg kell dönteni. Ilyenkor többnyire lehetséges, ám gyakrabban sikertelen az érzéstelenítés.
– Előfordulhat ugyanis, hogy a kötőszöveti tér sajátosságai, gerincdeformitás, rossz kanülfelvezetés vagy egyéb okok miatt az érzéstelenítés nem – vagy féloldalasan – hat – mondja szakértőnk. Arról eltérően vélekednek az orvosok, hogy lehet-e epidurális érzéstelenítést alkalmazni a császármetszést követő hüvelyi szülés esetén: egyesek nem javasolják, mások viszont hajlandóak a használatára.
A dúla szemével
Azt gondolnánk, hogy aki dúlát kér fel szülése kísérésére, olyannyira a természetes módszerek híve, hogy elvből elutasítja az epidurális érzéstelenítést. Pedig az ellenkezőjére is van példa.
– Magam is kísértem már olyan szülést, amelynél a kismama ragaszkodott az epidurálhoz – mondja Kotroczó Anikó dúla. – Mi magától értetődően elsősorban a természetes fájdalomkezelési praktikákat javasoljuk, ám ha szülés közben az anya extrém módon elfárad, elismerjük az érzéstelenítés létjogosultságát. Azt viszont mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a szülés menetébe való beavatkozás sokszor dominószerűen hoz magával más beavatkozásokat is – teszi hozzá szakértőnk. A dúlás szülés és az epidurális érzéstelenítés alkalmazása tehát nem zárja ki egymást, bár mindenképpen érdemes ezt megbeszélni a felkért dúlával: van ugyanis olyan segítő, aki elutasítja a beavatkozást.
| Miért nem hozzáférhető mindenütt? Dr. Demendi Csaba tapasztalatai szerint a SOTE II. Számú Nőgyógyászati Klinikáján, ahol mindig rendelkezésre áll az eljárás, körülbelül 5 százalék az epidurális érzéstelenítéssel lezajló szülések aránya. Az édesanyák 15-20 százalékánál merül fel a szülés során a gondolata, ám sokan már a kitolás környékén kérik, amikor nem érdemes megcsinálni. Sokat számít a kezelőorvos és a szülésznő hozzáállása is – sok helyütt ez inkább a lebeszélés irányába hat. Azokban a kórházakban, amelyekben az epidurális érzéstelenítés nagy hagyományokkal rendelkezik, és az orvosok is inkább rábeszélik a szülőnőket, akár 40-60 százalékra is felmehet az arányszám. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a magyar egészségügyi rendszerben még mindig sok olyan kórház van, ahol egyszerűen nem hozzáférhető ez az eljárás. A miértre dr. Demendi Csaba ad választ: – Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium 2005-ös állásfoglalása szerint az epidurális érzéstelenítés – amelyet addig a szülész-nőgyógyászok önállóan végezhettek – aneszteziológiai feladat lett, ezért csak aneszteziológus szakorvos jelenlétében, illetve közreműködésével lehet elvégezni. Sok kórházban központi aneszteziológia működik, ami azt jelenti, hogy az esetleg más műtétnél levő aneszteziológus kolléga nem tud odamenni a szülőnőhöz, az epidurális érzéstelenítésben nagy jártassággal bíró szülészkolléga pedig jogilag nem csinálhatja meg a beavatkozást. |
