Megjött az értesítő. Felvételt nyertél az egyetemre. Jövendőbeli évfolyamtársaid döntő többsége felszabadultan sóhajt fel, majd körbetelefonálja barátnőit, és hajnalig bulizik. Bár tequila helyett tejelválasztást serkentő teával, de azért te is koccintasz, a sóhaj nálad inkább gondterhelt, mint megkönnyebbült. Persze nem lesz könnyű, de hidd el, másnak is sikerült! Bár sok a megoldanivaló, ne gondold, hogy környezeted a segítséggel hatalmas szívességet tesz, hiszen mindez az ő érdekük is. Tanulmányaiddal az egész család biztonságát támogatod, hiszen ma képzettség (vagy „továbbképzettség”) nélkül aligha kerülhetsz megfelelő pozícióba a munkaerőpiacon!
Valaki vigyázzon rá!
Hiú ábránd, hogy a pici mellett zavartalanul tanulsz majd. Persze ha Buddha-természetű az apróság, ráadásul tartja magát ahhoz, amit a gyerekek alvásigényéről írnak a babagondozási könyvek, akár ez is megtörténhet. De a gyerekek többsége nem várja ki udvariasan, hogy felkészülj a pun háborúkból, vagy bevágd az összes agyideg nevét. Hamar belátod: apára, nagyira, bölcsire, bébiszitterre, legalább napi néhány órás tehermentesítésre mindenképp szükséged lesz. Ha be kell járnod az órákra, rendszeres babafelügyeletet kell szervezned. A kicsi biztonságérzete szempontjából fontos, hogy állandó személy vigyázzon rá, legfeljebb két embert váltogassatok. Heti öt különböző ráérő barátnőnél jobban jársz az állandó gondozónőket, állandó környezetet biztosító bölcsivel!
Nagyi, apu, bölcsi
Klári (a hároméves Marci és az egyéves Nóra anyukája, jogi karon szerzett másoddiplomát):
„Marci mindössze nyolc hónapos volt, amikor elkezdtem készülni az államvizsgára. A tanulást addig igyekeztem az alvásidőre korlátozni, de a vizsgahajrában ez már kivitelezhetetlen volt. Átvittem édesanyámhoz, és mivel nagyon közel laktunk egymáshoz, altatásra, etetésre mindig visszasiettem hozzájuk. Anyósom pedig sétálni, játszótérre vitte a kicsit.”
Eszter (az ötéves Levente és a kétéves Sebestyén anyukája, német kiegészítő szakon szerzett másoddiplomát):
„Hetente egyszer jártam egyetemre, és bár csodálatos gyerekeim vannak, mégis alig vártam azt a napot. Jó volt kicsit kiszabadulni otthonról, és használni az agyam. Ezeken a napokon a nagyik voltak a fiammal, a komolyabb problémát a vizsgaidőszak jelentette. Olyankor a férjem ugrott be helyettem. Elvitte a kicsit vidékre, rokonokhoz, így volt három-négy nyugodt, tanulásra fordítható napom. Amikor a kisfiam két és fél éves lett, dolgozni kezdtem, ezért Levit bölcsibe írattuk. Januárban kezdtük a beszoktatást, a vizsgaidőszak közepén. Volt, hogy a bölcsiben a folyosón ülve tanultam, készültem a nyelvészetszigorlatra, míg a kisfiam bent játszott a csoportszobában. Először furcsán néztek rám az anyukák, de aztán megszokták, hogy mindig könyvvel látnak…”
Móni (a hároméves Zina anyukája, angolnyelv-tanári másoddiplomát szerzett):
„Várandósan csináltam végig az utolsó évet, és a vizsgaidőszak előtt szültem, de egy pillanatra sem merült fel bennem a gondolat, hogy halasztok. Jó előre megbeszéltem a nagyszülőkkel és a férjemmel, hogy iskolaidőben, vagyis hétvégenként ők vigyáznak az alig pár hetes, hónapos kislányomra. Tudtam, jó kezekben van, ezért sosem kellett aggódnom érte.”
| Irány a bölcsi! Ha a szülő nappali tagozatos felsőoktatási intézmény hallgatója, és ezt iskolalátogatási papírral igazolja, gyerekét köteles felvenni a bölcsőde. Persze ha időben feliratkozott a várólistára… |
Jegyzetek és tételek
Amúgy sem vet szét az energia a huszonnégy órás gyerekezés mellett, ezért most különösen ügyelned kell a megfelelő tervezésre és időzítésre. Időben szerezd be a tankönyveket, jegyzeteket, akár a felsőbb évfolyam diákjaihoz is fordulhatsz kincsként őrzött kidolgozott tételekért. Használd az elektronikus könyvtárakat, szövetkezz a csoporttársaiddal. Ha otthon nem megy a tanulás, mert akkor is a gyerekszobából kiszűrődő zajokra figyelsz, ha más van a kicsivel, vonulj könyvtárba, ott csend és nyugalom van!
Jobban fog az agy
Eszter: „Gyerek mellett egész másképp tanul az ember, mint szokványos körülmények között. Nincs idő elmélyülni mindenben, a lényegre kellett koncentrálni. Szerencsére nagyon jó csoporttársaim voltak, sok közülük szintén anyuka, akikkel felosztottuk egymás között a kidolgozandó tételeket. Olyan témát választottam a szakdolgozatomhoz, amihez nem kellett sokat könyvtárban csücsülnöm, hiszen a kisebbik fiam még kizárólag szopizott. Otthon kikerestem az online katalógusból, ami kellett, aztán elfutottam a könyvtárba, és hazavittem a könyveket.”
Klári: „Szerencsémre Marci mindig nagyon jól aludt. Ahogy a fiam bevágta a szundit, asztalhoz ültem, és tanultam kifulladásig. Kimerítő időszak volt, de akadtak persze praktikáim. A kávét ki nem állhattam, ezért energiaitallal próbáltam ébren tartani magam, egy lehetőleg nem túl kényelmes széken. A kisgyerek melletti tanulásnak annyi előnye van, hogy jobban fog az agy. Rövidebb idő alatt több információt voltam képes megjegyezni. Azelőtt, ha »csak« másfél órám volt tanulni, elő sem vettem a könyvet. Marci mellett ennyi idő egy komplett fejezetre elég volt.”
Móni: „A kényszer nagy úr! A lányom háromóránként szopizott, és gyakorlatilag alig aludt, vagyis nem volt könnyű dolgom. De elég kitartó vagyok, és ha valamit elhatározok, végigcsinálom. Ha elszundikált, azonnal nekiültem. Könyvtárba szerencsére nem nagyon kellett járnom, mert az interneten ma már szinte bármi elérhető. Ráadásul a tanárok hozzáállása is szuper volt. Nem én voltam az egyetlen kismama a szakon, és az oktatók nagyon rugalmasak és megértők voltak. Szülés előtt nem sokkal megbeszéltem mindegyikkel, hogy melyik órákra kell feltétlenül bejárnom.”
Anya tanul, a baba éhes
Talán azt a legnehezebb elképzelni, hogyan oldod meg a szoptatást a tanulás mellett. Ha több órát töltesz távol a félévesnél kisebb csecsemődtől, a legjobb, ha előre fejsz, és otthon hagyod neki az anyatejet. Lehet, hogy az iskolában is fejned kell, kérdezz rá a tanulmányi osztályon, van-e erre alkalmas helyiség az épületben. Amikor együtt vagytok, szoptasd minél gyakrabban, éjszaka is, ez segít fenntartani a tejtermelést. Ha a babád elmúlt féléves, lehet, hogy a távolléted alatt elég már neki másféle étel is, gabonakása vagy főzelék. Jó, ha előre megfőzöl egy hétre, és lefagyasztod a napi adagokat. Használj bátran bébiételt, de mielőtt a kosaradba tennéd, nézd meg az összetevőket, válassz olyat, ami megfelel a kisbabádnak!
Az induláshoz részletes segítséget kapsz a www.kismama.hu oldalon, ha a szoptatás munka mellett témára keresel.
Főzőcske hajnalban, szoptatás szünetben
Eszter: „Amikor először belekezdtem az egyetembe, a kisfiam két hónapos volt. Rengeteg tejem volt, mindig fejtem, a felesleget pedig lefagyasztottam. Első alkalommal, amikor előadásra mentem, sok tejjel szereltem fel a nagyit, de az első óra után már majd szétrobbant a cicim… Később kiderült, hogy adminisztrációs hiba folytán nem is vettek fel abban az évben, így igazából csak egy év múlva kellett újra bejárnom. Levente még mindig szopizott, de már csak éjszaka, így nem volt gond. Reggelente főztem neki, úgy mentem az egyetemre.”
Klári: „Nagy küzdelem volt a fiam szoptatása. Fejnem kellett, ami rengeteg időt elvitt, amellett képtelenség lett volna tanulni. Éppen ezért csak akkor kezdtem el a felkészülést az államvizsgára, amikor Marci már nem volt anyatejes.
A püréit jó előre elkészítettem, nagyobb mennyiséget megfőztem, aztán kiporcióztam a mélyhűtőbe. Így nem kellett mindennap a főzéssel vesződnöm, és biztos lehettem abban, hogy jó minőségű ételt kap.”
Móni: „A lányom tápszert nem fogadott el, csak az anyatej és én maradtam. Ezért a férjem háromóránként hozta-vitte a lányunkat kocsival, a szünetben leszaladtam a parkolóba, tisztába tettem, megszoptattam, aztán vissza. Olyan is volt, hogy vizsga közben kikéredzkedtem, aztán folytattam ott, ahol abbahagytam. Ha nem lettek volna a tanárok olyan rugalmasak, ezt nem tudtuk volna összehangolni.”
A mi kis fészkünk…
Tanulás mellett a mindennapi teendőkre is kevesebb idő jut. Vagy az igényeidet kell alább adni, vagy segítséget kérni, vagy fizetett szolgáltatásokat igénybe venni. Gondoljátok át a pároddal, és legyetek rugalmasak!
Kendő és takarítónő
Klári: „Ahogy a gyereknek, úgy a férjemnek is előre főztem, és mindent lefagyasztottam. A bevásárlást a délutáni séták alatt intéztem, és heti egyszer takarítónő jött hozzánk. A párommal sehova sem tudtunk kimozdulni, de ő nagyon megértően és türelmesen viselte ezt az időszakot.”
Móni: „Újszülött és iskola mellett gyakorlatilag semmi egyébre nem jutott időm, de a nagyszülők és a rokonság itt is besegített. Így erre a kritikus időszakra gyakorlatilag mentesültem a házimunka alól.”
 |
| A fotó csak illusztráció |
Azóta is visszasírom…
Eszter: „A házimunka… Ez az, ami mindig elmarad. Főzni, mosogatni, mosni muszáj volt, de a takarítás valahogy mindig a végére jutott. Szerintem ebben a helyzetben csak egy takarítónő segíthet. Az egyetemen vagy ebédidőben ugrottam el vásárolni, vagy ha lyukasórám volt. Sokszor kendőbe kötöttem a kicsit, úgy főztem. Sőt, amikor a szakdolgozatomat írtam, rendeltem ebédet. A férjem, mint mindent, ezt is jól viselte. Tudta, hogy nem tart örökké ez az állapot.”
Plusz egy jó tanács:
Klári: „Jobb, ha szülés előtt tanulsz, vagy ha már felnőtt…”
Eszter: „Gyerek mellett tanulni kimerítő, ezért az ember néha szívesen bedobná a törülközőt. Sosem szabad halasztani, államvizsgát eltolni, mert ha egyszer leállsz, nem fogod újrakezdeni. Összeszorított foggal, de végig kell csinálni egy szuszra.”
Móni: „Nyisd ki a szád, ha segítségre van szükséged! Kérj bátran, egyezkedj, és ne várd, hogy majd kitalálják, mire van szükséged. A tanárok is emberek, akik hajlandók bizonyos engedményekre, ha látják rajtad az igyekezetet.”
Segít az iskola
Az elmúlt pár évben egyre több felsőoktatási intézmény, nyelviskola próbál az édesanyák igényeihez valahogy igazodni. A leggyakoribb, hogy baba-mama szobákat hoznak létre számukra.
„Sok kismama jár hozzánk levelező képzésre – meséli Mits Péter, a Kodolányi János Főiskola igazgatója. – És sok anyuka kénytelen elhozni magával a kisbabáját a vizsgákra, mert nem tudják kire hagyni. Körülnéztünk az épületben, kiválasztottunk egy irodát, amit nélkülözni tudtunk, és baba-mama szobát alakítottunk ki. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Egyszerűen kifestettük, kicsit kicsinosítottuk, vettünk egy kényelmes karosszéket, amiben az anyuka nyugodtan tud szoptatni, pelenkázót, kisasztalt, játékokat, képeskönyveket. Itt a nagymama vagy a bébiszitter is le tudja foglalni a kicsit, míg az édesanya vizsgázik, vagy előadáson ül. Nem volt különösebben drága beruházás, és nagyon pozitívak a visszajelzések. A későbbiekben szeretnénk szakképzett gyerekfelügyeletet is biztosítani, mert tudjuk, hogy az igazi nagy segítség az ingyenes gyerekmegőrző lenne az anyukáknak.”
A cikkünk a Kismama augusztusi számában jelent meg.
A magazin legfrissebb számának tartalmából:
- Anya, beszoksz velem?
- Mi lesz a mellemmel?
- Nagy babaétel-kalauz
- Tízórai, uzsonna – 12 egészséges tipp
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!
