 |
Nagyszülők és unokák a válás után – hogyan maradjunk kapcsolatban? |
Nyakunkon a nyári szünet, a táborok és a nagymamánál töltött hetek időszaka. Sajnos nem minden családban élnek a nagyszülők, pedig a gyerekeknek meghatározó élményt jelenthet az idősebb generációval való kapcsolat, és a vidéki élet ízeinek, szokásainak megtapasztalása. Persze fordítva is igaz: számos olyan magányos ember él vidéken, akik örülnének a gyerekzsivajnak, és szívesen sütnének a háztájiból kalácsot a fogadott unokáknak. A problémát felismerve két fiatal apuka (Heinold László és Szabó Gábor) négy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy létrehoz egy nonprofit vállalkozást, amelynek segítségével a városi családok és a vidéken élő „nagymamák” – akár nagypapák, fiatalok és felnőttek is – egymásra találhatnak.
„A Nagymama Alapítvány elsődleges célja a vidék- és társadalomfejlesztés volt, vagyis hogy a közvetítésünkkel megkötött kapcsolatok révén javuljon az emberek életminősége. A városiak ismerjék meg a vidéket, vásároljanak a helyi termelőktől élelmiszert: ezáltal ők természetes, egészséges táplálékhoz jutnak, a vidékieket pedig még több állat tartására, még több növény termelésére sarkallják, így a megélhetésüket is könnyebbé teszik. Úgy látjuk azonban, hogy a nagymama.hu elnevezés elvitte egy érzelmi irányba az eredeti elképzelést, és az oldalon regisztrálók nagy része tényleges, rokoni kapcsolathoz hasonlatos nagymamát, illetve unokát keres” – mondja Heinold László, az alapítvány titkára.
„Irma nénit és egy falu barátságát kaptuk”
 |
| Szabó Gábor |
A nagymama.hu segítségével talált egymásra többek közt egy háromgyerekes budapesti család és egy perőcsényi özvegyasszony, akik elmesélték történetüket a Nők Lapja Cafénak. „Véletlenül kaptam el egy baráti társaságban folyó beszélgetést, amiből kiderült, hogy az egyik baráti pár nagymamát talált az interneten, és szoros kötelék alakult ki közöttük. Sajnos a mi gyerekeinknek nincs kapcsolatuk a vér szerinti nagyszülőkkel, de mindenképpen szerettük volna, hogy megismerjenek még egy generációt, lássanak vidéki kertben termő zöldségeket, gyümölcsöket, ház körüli állatokat és helyi szokásokat.
Karácsony előtt pár nappal regisztrált Irma néni az oldalon, és mi még aznap felvettük vele a kapcsolatot. Mivel az ünnepekre feljött a lányához Pestre, egy rövid találkára összefutottunk vele a Nyugatiban. Kölcsönösen szimpatikusnak találtuk egymást, többször beszéltünk telefonon, a következő húsvétot pedig már nála töltöttük a Börzsönyben. A gyerekek annyira szeretnek Irma néninél lenni, hogy a nyári vakáció idején több hétre leutaztunk hozzá. Amiben tudunk, segítünk neki: fát vágunk, meszelünk, vagy például a kertben vesszőket ültettünk, amiből ő azóta kosarakat fon. Irma nénin keresztül pedig az egész falu életébe is bekapcsolódtunk. Kenyérsütéskor természetesen mi is ott vásárolunk, de őstermelőktől is szoktunk venni málnát, ribizlit, és a barátainkat is erre biztatjuk. Tavaly a tájház felújításában is részt vettünk. Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy megismerhettük Irma nénit, aki révén a gyerekeink kaptak egy csupa szív pótnagymamát” – foglalja össze gondolatait Léna, a háromgyermekes anyuka.
„Nekem sajnos nincs internetkapcsolatom, de amikor megláttam a szomszédasszonyom által áthozott újságban a hirdetést, rögtön megkértem a fővárosban élő lányomat, hogy regisztráljon engem az oldalon. Saját unoka híján nagyon vágytam arra, hogy gyerekek vegyenek körül, így megörültem, amikor Lénáék megkerestek. Tündéri édesek a gyerekek, okosak, szót fogadnak, sokat mesélnek, nagyon szeretem, ha eljönnek hozzám a Börzsönybe. Imádják a természetet, etetik a kacsákat, libákat, csirkéket, szeretik a főztömet, tavaly nyáron öt hetet nálam töltöttek. Jó érzéssel tölt el, hogy az 5 éves Hanna – aki már tudja, hogy én vagyok a pótnagymamája – és a 2 éves Gedeon is gyakran kérleli a szülőket: „hadd menjünk Irma nénihez!” – meséli élményeit a perőcsényi „nagymama”.
Ki segít internetezni az idős, vidéki embereknek?
László elmondása szerint a nagymama.hu regisztrált felhasználói (jelenleg 273 fő) között nagyjából kétharmados többségben vannak azok, akik nagymamát keresnek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az idősebb korosztály kevésbé ismeri az internet adta lehetőségeket, valamint számos vidéki faluban nincs is internetkapcsolat. (Az NRC kutatási szerint az 50–69 éves korosztálynak mindössze 22%-a internetezik rendszeresen.) A nagymama.hu ötletgazdái ezért felhívást intéztek a vidéki városok polgármestereihez, de idős emberek klubjaival, és egyedülálló szülők egyesületeivel is felvették a kapcsolatot az ingyenesen használható oldal népszerűsítése érdekében, egyelőre kevés sikerrel. Mivel az alapítvány teljesen nonprofit, támogatók és önkéntesek segítségét is nagyon várják, hogy minél több városi gyermek kaphasson vidéki nagymamát.
