„Mindenképpen természetes úton szerettem volna szülni, ezért nagyon örültem, amikor a kismamajógán ajánlották nekem Katát, mint masszőrt és kismamakísérőt – meséli Pfléger Réka, kétgyermekes anyuka. – Az első szülésnél sajnos nem lehetett ott, mert ő is babát várt éppen, de a következő várandósságom alatt végig jártam hozzá masszázsra. Nagyon jó barátság alakult ki köztünk, nem is volt kérdés, hogy a második baba világrajövetelénél ő lesz ott velem.”
Réka vajúdása csak néhány óráig tartott, és a masszázs valóban sokat enyhített a szenvedésein. „Általában deréktájon jöttek a legerősebb fájdalmak, és ilyenkor az ember beszélni sem nagyon tud, de Kata nagyon érezte, hogy hová kell nyúlnia – folytatja a kismama. – Ha meg lehet saccolni, szerintem legalább negyven százalékban el tudta masszírozni a fájdalmaimat. Ahogy a kezét végighúzta a hasam alján és a derekamon, azt éreztem, hogy viszi magával a kínjaimat is. Rajta kívül még a szülésznő volt jelen és az orvosom, aki néha jött csak be megvizsgálni, hogy minden rendben van-e, egyébként nem is avatkozott bele a szülésbe, nem látta szükségesnek. Szóval abszolút háborítatlan körülmények között hozhattam világra a babát, úgy, ahogy szerettem volna.” A fiatal anyuka most a harmadik babáját várja, és továbbra is a masszázsban bízik.
„Ha kell, csak a sarokban guggolunk, csendben”
„A fájdalomcsillapító masszázs majdnem mindenkinél bejön, viszont minden kismamához máshogy kell hozzáérni – magyarázza Halász Katalin masszőr, kismamakísérő. – A dúlának kell megéreznie, hogy mivel tesz jót a leendő anyának. Előfordulhat, hogy adott esetben éppen azzal, ha csak csendben, a sarokban guggol, ha kell, és hozzá sem ér a kismamához. Erőltetni semmit sem lehet, hiszen én nem mondhatom meg egy vajúdó nőnek, hogy neki mi lenne a jó. Mi, dúlák csak kísérők vagyunk, nem irányítók.”
A természetes fájdalomcsillapító módszereket egyre több kórházban támogatják. „Az alternatív szülészeteken ma már egyáltalán nem veszik rossz néven, ha dúla is jelen van a szülésnél. Általában együttműködnek, nem akadályozzák a munkámat, mert egyetértenek abban, hogy a szülésnél szükség van erre. Az persze nem árt, ha mi, kísérők rendelkezünk némi diplomáciai érzékkel, hogy a szülészek ne érezzék úgy, hogy bele akarunk szólni a dolgukba.” Katalin csak egy olyan esetre emlékszik, amikor nem örültek a jelenlétének. „Az egyik szülésemnél az orvos és a szülésznő kezdetben nem vette jó néven, hogy ott vagyok, mondván, egyáltalán nincs szükségük még egy személyre, de a kismama ragaszkodott hozzám, így beengedtek a szülőszobába, és végül teljesen jól együtt tudtunk működni.”
A dúla a várandósság első pillanatától masszírozza a kismamákat. És a közhiedelemmel ellentétben a derék környékén sem tilos a masszázs. „A terhesség minden harmadára más módszereket dolgoztam ki, az első három hónapban például kerülöm az erős mozdulatokat a derék és a medence tájékán – mondja Katalin, aki egyéni szüléssegítő tanfolyamokon apukáknak is oktatja a masszírozást, a vajúdó kismamák támogatását. „Sokszor előfordul, hogy az egyébként segíteni szándékozó férfiak kétségbeesnek, mert tehetetlennek érzik magukat. Vagy a vajúdó párjuk küldi ki őket durván a szülőszobából, mert még a puszta jelenlétük is idegesítő számára. Ezért jól jön, ha valaki elmondja, hogyan olvassanak a jelekből, hogyan segíthetnek a kismamáknak.” A szakember még hozzáteszi, ha oldott az intimitás férfi és nő között, az megkönnyíti a helyzetet, mert a férfi sokkal jobban érti a párja gesztusait.
A kismama-kísérő szerint a természetes módszerek egyre népszerűbbek ugyan, nem reprezentatív felmérésünk alapján azért gyanítjuk, hogy még mindig elenyésző azoknak a kismamáknak a száma, akik masszőrre bízzák a fájásaik enyhítését – legyen az akár egy jól felkészült kispapa, akár profi dúla. Megkeresésünkre a Nők Lapja Café szakértő szülész-nőgyógyásza, dr. Demendi Csaba például azt mondta, az ő szüléseinél még senki nem alkalmazta a fájdalomcsillapító masszázst, ezért nincs is semmilyen tapasztalata annak hatékonyságával kapcsolatban.
„Hallani sem akartam masszázsról”
Persze nem mindenkinél jön be a masszázs, vannak, akiket egyenesen irritál, ha megérintik vajúdás közben. „El se tudnám képzelni, hogy hozzám érjenek, annyira érzékeny volt a bőröm, és nem is tudtam egy helyben maradni vajúdás közben – meséli Angéla, aki mindhárom gyermekét otthon szülte. – Inkább járkáltam, táncoltam, forogtam, ahogy jólesett. Ami bevált, az a borogatás volt, amit forrón tettek az alhasamra. Az illóolajos borogatást viszont csak a bábák tudták hatásosan elkészíteni, akik az első két gyermekem születésénél segítettek. Harmadszorra már csak a férjem volt velem, aki szintén megpróbálkozott a borogatással, de az egyáltalán nem esett jól.”
A forró borogatás sokaknál bevált, többek között egy másik, otthonszülő anyuka segítője is dicsérte. „A borogatás akkor hatásos, ha jó forró, és a ruhát nagyon ki kell csavarni, különben megégeti a mama pocakját – magyarázza Kata, aki barátnője két szülésénél segített a kismama párjával együtt. – Volt, hogy masszíroztuk is a barátnőmet, ha éppen olyan testhelyzetben volt, a lábszárát, combját. De vajúdás közben nem nagyon fekszik ki az ember, hogy tessék, masszírozzanak, és egy idő után nem is nagyon tudja közölni, hogy mi lenne jó neki. Mi régi barátok vagyunk, nem is beszéltünk közben, úgy is megértettük egymást, egy idő után pedig mindhárman teljesen összehangolódtunk.”
„Már bánom, hogy érzéstelenítést kértem”
Valószínűleg többen vannak, akik nem igazán bíznak a természetes módszerekben, ezért inkább gerinci érzéstelenítést kérnek, mondván, az biztos hat. „Az első szülés előtt nagyon féltem. Ahogy a kórházba értünk, már az első emberrel közöltem, hogy epidurálissal akarok szülni – meséli Lilla, három gyermek anyukája. – Az orvosommal nem is nagyon beszéltünk erről előtte, mire ő beért, én már megkaptam a dózist, kész tények elé volt állítva. Utólag viszont beláttam, hogy nem volt jó ötlet, mert nem éreztem azt se, hogy fáj, azt se, hogy mikor kell nyomni, vagy hogy nyomok-e egyáltalán. Másodszorra már nem kértem, és duplán kárpótolt az élet, merthogy ikreim születtek, de még így is sokkal jobb élmény volt fájdalomcsillapító nélkül szülni. A legnagyszerűbb érzés persze az volt, egy csoda, ahogy kicsusszant belőlem a baba, és érdekes, azt az első szülésnél is tisztán éreztem, mintha ott a végén hirtelen törlődött volna minden fájdalomcsillapító hatás.”
Fontos, hogy a kismamák időben tájékozódjanak a lehetséges fájdalomcsillapító módszerekről és azok hatásairól a szülészorvosnál vagy a tanácsadásokon. „Kórházanként különbözőek a feltételek, így nem mindenhol adnak például epidurális érzéstelenítést – magyarázza Kuruczné J. Linda, védőnő. – Kivétel nélkül minden várandós rákérdez a fájdalomcsillapításra, és mindenkinek elmondjuk, milyen bevált, orvosi vagy természetes módszerek léteznek, még légzőtechnikát is tanítunk. De én azt is hangsúlyozni szoktam, bármennyire furán hangzik is, hogy a szülési fájdalom elkerülhetetlen ugyan, de a legcsodálatosabb fájdalom a világon. Hiszen nem valami rosszba torkollik, a vége mindig életünk legboldogabb pillanata, ezért a végkifejletre, a kisbabára kell gondolni, ami talán erőt adhat minden anyukának.”
