„A kisfiam hároméves, és csak különálló szavakat mond, azokat is »furán«. A labda néha »adács«, de még tudnám sorolni. A bölcsiben pedig egyáltalán nem hajlandó megszólalni! A mozgása is más, mint a vele egykorúaké, 17 hónaposan indult el” – írja Móni a Nők Lapja Café fórumán.
Az édesanya amiatt aggódik, hogy gyermeke rendellenesen fejlődik, és esetleg diszlexiás lehet. A leírtak alapján ezt nem lehet eldönteni, mint ahogy azt sem, hogy pontosan hány diszlexiás gyerek és felnőtt van Magyarországon, de nagyjából a népesség 5-7 százaléka küzd ezzel a problémával, ami nem is olyan kevés. A diszlexia alattomos tanulási zavar. Ha nem derül ki időben, megkeserítheti a gyerek életét, hiszen a kudarcok magatartásbeli és önértékelési zavarokhoz vezethetnek, pedig csupán arról van szó, hogy a diszlexiások agyi információfeldolgozása tér el az átlagostól. Persze ezen is lehet változtatni – ma már többféle módszerrel is.
Cserne-módszer
„Borzasztóan nehéz megmondani, mi az oka az olvasási nehézségnek vagyis a diszlexiának – mondja Sándor Fruzsina, az Olvasásklinika munkatársa. – Ahány diszlexiás, annyi ok van. Állhat a háttérben túl sok középfülgyulladás, vagy az, hogy valaki erőltetett menetben kezdi az iskolát. De lehet ok a születéskor fellépő oxigénhiány, egy apró neurológiai vagy akár genetikai elváltozás.”
Sokan azt gondolják, hogy az olvasási nehézség gyengébb értelmi képességeket jelent, pedig erről szó sincs. „Gondoljunk bele: állítólag Tom Cruise, Spielberg, de maga Einstein is küszködött ezzel a problémával” – érvel Fruzsina.
A diszlexia leküzdésére szolgáló egyik módszert tizenkét évvel ezelőtt Cserne István, az Olvasásklinika szakmai vezetője dolgozta ki: fél év alatt javulást ígér az iskolásoknak. „Itt a gyerek lelki bajait is feltárjuk, pontosabban azt, hogy hol akadt el” – magyarázza Sándor Fruzsina. Állítólag öt személyes találkozás, terápia vagy beszélgetés, és napi tízperces gyakorlás kell ahhoz, hogy valóban javuljanak a gyermek olvasási eredményei. „Nem szabad túlterhelni az amúgy is túlterhelt gyereket – mondják. – Ez a tíz perc is beindít egy fontos változást.”
A diszlexia tünetei:
|
Meixner-módszer
Persze léteznek más módszerek is az olvasási nehézség leküzdésére. Magyarországon nagyon népszerű a Meixner-módszer, ahol egy sajátos betűtanítási sorrend alapján haladnak a tanulók, az egymáshoz nagyon hasonló betűket igyekeznek minél nagyobb időkülönbséggel megtanítani a gyereknek.
A Meixner Ildikó által kidolgozott módszer egyik fontos eleme, hogy látással, hallással és tapintással járnak körül egy-egy betűt. Például leírják egy nagyméretű papírra, a betű vonalait lekövetik mozgással is, és dörzspapírból kivágott nagyobb méretű lapon végigtapogatják.
GAPS diéta
Talán kevesen hallottak róla, de létezik egy speciális diéta, amit Natasha Campbell dietetikus-neurológus fejlesztett ki. Magyarországon a pszichológus Baktay házaspár, Zelka és Miklós foglalkozik vele. „A diszlexia egyik oka lehet, hogy az érintett szinte rosszul van mérgező, allergén anyagoktól – magyarázza Zelka. – Ha felborul a bélrendszer egyensúlya, akkor megindul a rosszullétet okozó anyagok túltermelése. Ez az egyensúly néha ki sem tud alakulni, ha például a baba születéskor nem tudja átvenni az édesanyja egészséges flóráját, vagy kezdettől csak tápszert kap. Ha valamelyest létrejön a mikroorganizmusok csodás egyensúlyi rendszere, akkor is jelentős pusztítást vihetnek végbe az antibiotikumok, vagy a helytelen étrend, például a hatalmas mennyiségű összetett cukor bevitele.
A GAPS diéta ezt az egyensúlyt állítja helyre. Első lépésként kiiktatják az étrendből azokat az anyagokat (rostokat, szénhidrátokat, keményítőt), amelyek irritálhatják a károsodott bélfalat, ezzel máris sokat lehet tenni az állapotjavulásért.
Hallásébresztés
Egy speciális hallásvizsgálatnál kiderült, hogy sok diszlexiás az átlagosnál jobban észlel bizonyos hangmagasságokat. Ezért jobban kell figyelnie, hamarabb fárad, és ennek a következménye a figyelem- és magatartászavar.
Egy magyar önkéntes kutatócsoport derítette ki, hogy a diszlexiások és nem diszlexiások szünetérzékelése között nagyságrendi különbség van. A diszlexiások döntő többségének a normális ezredmásodpercnyi idő helyett tízszeres, azaz századmásodpercnyi szünet szükséges ahhoz, hogy két egymás utáni hangot ne egybefolyva, hanem külön érzékeljen, ez pedig jelentősen megnehezíti a beszédértést és figyelemzavarhoz vezet.
A hallásébresztő terápia lényege, hogy a betegek tíz napon át napi kétszer fél óra hosszat egy különös zenét hallgatnak, ami az átlagos hallgatóknak zavaró, kellemetlen, mivel bizonyos hangmagasságú hangokat nem tartalmaz, viszont a beszédértési zavarokkal küzdők szeretik. Állítólag így sokat javul a beszédértésük, és magatartásuk.
