Agresszív, uralkodni vágyó gyerekek mindig is voltak. Iskola után sarokba szorították a gyengébbet, „csicskáztatták”, elvették zsebpénzét, egyéb értékeit, vagy más módon félemlítették meg. Manapság a piszkálódók, fenyegetők már bárhová utánunk jöhetnek az interneten vagy a mobiltelefonon keresztül.
„A gyerekek nem érzik az online világ veszélyeit, nincsenek tisztában a hatásaival, nem ismerik a mobil-, online eszközök erejét. Ugyanakkor a fiatalok számára az internet, a mobiltelefonok és a számítógépek világa fontos és olyan mindennapos dolog, mint a felnőttek esetében a tévénézés” – mondja Borsi Zsuzsanna, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársa, a Saferinternet program projektmenedzsere. A program célja felhívni a figyelmet a világháló jelentőségére, az interneten leselkedő veszélyekre, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális vagy káros jelenségekre és tartalmakra.
Jellegzetes hiba, hogy a fiatalok túl sok személyes információt osztanak meg a közösségi oldalakon, válogatás nélkül, bizalmas hangvételű fotókat tesznek közzé saját magukról és barátaikról. A szakember azt javasolja, hogy tanítsuk meg a gyerekeket az internet helyes használatára, ismertessük meg őket az adatvédelmi beállításokkal.
„Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy ne igazoljanak vissza ismeretleneket a közösségi oldalakon. Célszerű limitálni azt az időt is, amit a gyerek a számítógép előtt tölthet. Állapodjunk meg követhető és érthető szabályokban” – magyarázza a szakember.
A legfőbb lépés: a megelőzés
Ahhoz, hogy megvédhessük gyermekünket az internetes zaklatóktól, lépést kell tartunk a technika fejlődésével. Próbáljuk meg nyomon követni gyermekünk társadalmi életét a közösségi oldalakon, erre jó lehetőséget ad az, ha a szülő is be van jelölve ismerőseként. A kisebb gyerekeknél ajánlott védelmi és ellenőrző programokat telepíteni a gépre, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a legjobb szűrőprogramok sem nyújtanak teljes biztonságot.
Ahogy arra Borsi Zsuzsanna felhívja a figyelmet, a gyerekek könnyelműen adnak ki neveket, címeket, e-mail címet, telefonszámokat, privát jellegű fényképeket. A megelőzés ott kezdődik, hogy elmondjuk nekik, ez milyen veszélyekkel jár. Figyelmeztetni kell őket, hogy ne adjanak ki személyes információkat, sőt alkalmazzanak olyan beállításokat, hogy ne lehessen rákeresni az ilyen jellegű adataira. Minél kevesebben látják azokat, annál biztonságosabb a netezés – ez a főszabály.
A közösségi oldalakon pedig ne álljanak szóba és ne levelezzenek idegenekkel! Elterjedt a kamaszok körében az is, hogy jelszavukat megosztják barátaikkal, ami szintén számos visszaélési lehetőséget rejt magában. Sokszor csak a hecc kedvéért írnak, jelentetnek meg lejárató dolgokat a másik nevében.
Tudod, hogy mit csinál a gyereked a neten?
Amennyiben úgy látjuk, hogy gyerekünket nyomasztja valami, visszahúzódó lesz, feszültnek, idegesnek tűnik internetezés vagy mobilozás után, esetleg romlik a tanulmányi eredménye, akkor nézzünk alaposabban utána annak is, mit csinál a neten. Nyíltan beszélgessünk vele arról, hogy mi történt mostanában, mi bántja. Ha kiderül, hogy cyberbullying áldozata lehet, például negatív megjegyzéseket kapott, fenyegetik, zsarolják, akkor mentsük el a bizonyítékokat, és jelentsük be a dolgot. Ha a gyerek kevésbé közlékeny, nem nyílik meg, akkor keressük vissza a bejegyzéseit, chatarchívumát, vagy a böngészési előzményeit – sajnos ezt muszáj megtenni akkor, ha veszélyben van.
Jelezd a zaklatást!
Akik káros, veszélyes tartalmakkal találkoznak az interneten, és nem tudják, mitévők legyenek, tanácsadást kaphatnak a Kék Vonal holnapján vagy a 116-111-es ingyenes számon. A Gyermekmentő Szolgálat munkatársától megtudtuk, hogy a fiatalok és szülők szerencsére egyre bátrabban kérnek segítséget a Kék Vonaltól, mintegy négyezer hívás érkezik be hozzájuk havonta.
A cyberbullying jelensége az általános és középiskolások életében a legjellemzőbb. Ha a gyerek iskolatársai felől érkezik támadás, az események dokumentálása után jelezni kell a problémát a pedagógusok és a szülők felé. Értesíthetjük a weboldal üzemeltetőjét, és a www.biztonsagosinternet.hu portált, súlyos esetben akár a rendőrséget. A kiskorúak személyes adataival való visszaélés, fizikai fenyegetés vagy szexuális zsarolás törvénybe ütközik, ezekben az esetekben mindenképp értesítsük a hatóságokat!
A 8 leggyakoribb veszélyforrás a neten
További információ: www.saferinternet.hu
|
A legismertebb cyberbullying esetek 
Az egyik legelső, széles körben ismertté vált történet egy kövérkés srác, Ghyslain Raza nevéhez fűződik. A 15 éves fiú még 2002-ben készített videofilmet magáról, mint jedilovagról, partvisnyéllel hadonászva. Osztálytársai megtalálták a felvételt, és mivel szórakoztatónak találták, feltették a netre. Néhány nap múlva már több millióan látták. Ezt a kétes hírnevet az amúgy is önértékelési problémákkal küzdő Ghyslain megaláztatásként élte meg, többször váltott iskolát, végül pszichiátriai segítségre szorult. Éveken át volt osztálytársai gúnyolódásainak célpontja a 13 éves Ryan Halligan. Kissé ugyan javult a helyzet, lett egy barátnője, de később kiderült, hogy a fiú ellen indult cikiző hadjárat része volt csupán. Folyamatosan fenyegették, rosszindulatú megjegyzésekkel támadták a neten. A fiú nem tudott megbirkózni azzal, hogy nevetségessé vált társai előtt, és házuk fürdőszobájában felakasztotta magát. A legfrissebb eset Amanda Toddé. A 15 éves lány a neten megismerkedett egy fiúval, akivel webkamerán keresztül beszélgetett. Egyszer a fiú kérésére megmutatta melleit, amiről felvétel készült. A fiú visszaélt ezzel, feltette a netre a fotókat, és zsarolta vele. A lány emiatt többször iskolát váltott, de a fotók mindig utolérték. Több öngyilkossági kísérlete után végül sikerrel vetett véget életének, de előtte feltett egy videót a YouTube-ra, amin millióknak mesélte el történetét.
|
