Lesz elég hely a bölcsődékben?
2014-től a nők újra vállalhatnak munkát a gyermekük egyéves kora után, nem esnek el a gyestől, gyedtől. Ráadásul egy testvér születése esetén a korábbi ellátás is megmarad, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyfelől jelentős anyagi segítséget, hiszen nemcsak egy keresettel lesz több a családban, az ezen felül befolyó ellátás összege, egy 2 éves és egy 1 éves gyerek esetén havonta akár 100 ezer forint pluszt is jelenthet. Tegyük fel, hogy van hova visszamenni dolgozni, és a nő szeretne is, ebben az esetben viszont azonnal találkozik az örök kérdéssel: mi lesz a gyerekkel?
Hiszen elsőre nem látszik túl életszerűnek, hogy a jelenlegi ellátórendszer meg tud birkózni a megnövekedett bölcsődei igényekkel. A szakember ezzel szemben optimista. „Jelenleg 38 ezer férőhely van a bölcsődékben, ami jövő év végéig kibővül 41 ezerre” – mondja Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. Van olyan intézmény, ahol valóban telt ház van, de van, ahol bőven vannak még helyek, sajnos maga az ellátás eléggé egyenetlen. Közép-Magyarországon és ezen belül a fővárosban biztosan több férőhelyre lenne szükség.
A héten bejelentett változások hatásai kiszámíthatatlanok, annál is inkább, mivel még sok részlet nem ismert. Valószínű, hogy az anyukák egy része visszamegy majd dolgozni, de ha ez csak 15-20 százalékos gyereklétszám-növekedést jelent, ennyit még elbírna a jelenlegi rendszer. Tény, hogy megszűnnének azok a pluszszolgáltatások (részidős elhelyezés lehetősége, játszócsoportok), amik a bölcsődéket eddig sokszínűvé tették. Ami a változás legnagyobb előnye, hogy az édesanyáknak lesz választásuk, eldönthetik, hogy ha a munkahelyük visszavárja őket, szeretnének-e élni a lehetőséggel.
Tárnoki Erzsébet gyermekvédelmi szakértő sem számít drasztikus létszámnövekedésre a bölcsődékben. Állítja, sok nőnek jóval a szülés után tisztázódnak csak a szerepei. Mi nekem a prioritás? Anya és feleség szeretnék lenni mindenekelőtt, és csak ezek után dolgozó nő, vagy mindez együtt fontos nekem? „A gyerekszülés utáni kötődés a legtöbb nőben nagyon erős, egyáltalán nem biztos, hogy tömegesen szeretnének majd élni a gyed extrával. Egyéves korban egy gyerek még nagyon kicsi, ha az édesanyja teljes munkaidőben dolgozik, minimum 9 órát kell egymástól távol tölteniük. Erre az összetett kérdésre a részmunkaidő lenne a megoldás. Ha ez megvalósulna, nyugodtabb lenne az anyuka, ráadásul két gyerek foglalna el egy férőhelyet a bölcsődében, így nem kellene aggódni a létszám miatt sem.”
Van, ahol mégsem…
Elképzelhető, hogy a tervezett intézkedések Közép-Magyarországon több nőt fognak érinteni, hiszen itt jobbak a munkaerő-piaci lehetőségek, mint például Kelet-Magyarországon. Mivel jellemzően itt működnek telt házzal a bölcsődék, könnyen kiderülhet, hogy mégsem jut a gyerekünknek az állami elhelyezésből. Ha ráadásul nincs elérhető közelségben egy aktív és segítőkész nagymama, akkor megoldásként marad a családi napközi, a magánbölcsőde vagy a bébiszitter. Utóbbiakért havonta 70-120 ezer forintot is fizethetünk, egy családi napközi kijöhet a feléből.
Vagyis könnyen előfordulhat, hogy a kormány által megszavazott plusztámogatást a gyerekeink felügyeletére kell majd költenünk. Ráadásul, mivel az intézkedésnek köszönhetően megnőhet a gyerekvállalási kedv is, a kérdés előbb-utóbb érinteni fogja az óvodai elhelyezést. Vagyis, ha a jövőben nem növelik az óvodai férőhelyek számát is, lehet, hogy miután a gyerekeink betöltötték a harmadik életévüket, továbbra is a fizetésünkből kell majd a gyerekfelügyeletet finanszíroznunk. Immár gyed extra nélkül.
Rajtad múlik?
Kevés az olyan család, amelyik vígan elél egy fizetésből. A gyed ugyanis sokaknak ezt jelenti. Nehezítő tényező például, ha az anya egyéni vállalkozóként „beszámlázott”, vagy nem a teljes bérére volt bejelentve. Ráadásul hiába keres valaki sokat, a gyed összege maximálva van. Tehát egy idő után a család meg fogja érezni a bevételkiesést. Aztán egyszer csak ott állunk a gyed extra által kínált lehetőségekkel, és fogalmunk sincs, hogy mi a helyes.
Menjünk vissza, és vállaljuk ezzel, hogy az 1-1,5 éves gyerekünk egy bölcsődében vagy bébiszitter mellett mondja ki az első szavakat? Vagy maradjunk otthon, és próbáljuk meg még szorosabbra húzni a nadrágszíjat? Ha visszamegyünk, vajon ugyanúgy tudunk teljesíteni, és a cég elnézi majd nekünk, ha télvíz idején havi 1 hét betegállományba kényszerülünk a betegségek miatt? És mi van akkor, ha a cég nem nézi jó szemmel, ha nem sietünk vissza, vajon akkor is tárt karokkal várnak majd, ha 3 évig szeretnénk főállásban anyák lenni? Kérdés tehát van bőven. Az biztos, hogy ezeket egyetlen új rendelet sem válaszolja meg helyettünk.
Vissza, de hova?
A gyed extrának része a diplomás gyed, ami az anyukák továbbtanulási kedvét befolyásolhatja pozitívan. Akiknek felsőfokú képzés nappali tagozatán két aktív félévet meghaladó hallgatói jogviszonyuk van már, azok a gyermek egyéves koráig szerezhetnek jogosultságot a minimálbér alapján kikalkulált gyed összegére, ezt követően pedig gyes mellett végezhetik a tanulmányaikat. Ez ugyanazt a problémát veti fel, mint az előző intézkedés, hiszen a képzés ideje alatt a gyerekeknek valahol lenniük kell, ugyanakkor tény, hogy a hosszú távú munkavállalás esélyeit jelentősen növeli, ha az anyukák tudnak élni a lehetőséggel.
A munkaadóknak nyújtott adókedvezmény szintén jó hatással lehet a kisgyermekes nők elhelyezkedésére, már ha a munkáltatóknak sikerül megbirkózniuk a sokukra jellemző negatív előítéletekkel. Ha nem, akkor sajnos a költséghatékonyság szempontjait felülírhatja az az általános vélekedés, mely szerint a kisgyermekes anyukákat úgysem lehet olyan hatékonyan foglalkoztatni, mint más fiatal, egyedülálló nőket…
