A játék a gyerekek lételeme. Ezen keresztül szerzik első fontos, életre szóló tapasztalataikat a világról, általa tanulják meg a közösségi élet szabályait, a győzelem és vereség érzését, az együttműködést. A jó játék fejleszti az érzelmi intelligenciát és kommunikációs képességeket, gondolkodásra késztet, erősíti a családi kötelékeket, formálja a személyiséget és az ügyességet, támogatja a fizikai fejlődést, és számos olyan képességgel vértezi fel a gyermeket, amelyek segítik majd őt, hogy megfelelhessen a felnőtt élet kihívásainak.
A játék sokféle lehet: megvásárolhatjuk boltban, de közösen is elkészíthetjük, sőt olyan is akad, amihez semmire nincs szükség, csak agyra, szívre, lélekre és ügyes lábakra, kezekre. A boltokban kapható játékok színes kavalkádját látva nehéz eldönteni, mi a lenne a legmegfelelőbb a gyermekünknek. A döntést több szempontot mérlegelve érdemes meghozni.
Melyik a legjobb játék?
Az első, hogy milyen a gyermek érdeklődési köre. Különösen kicsi korában fontos, hogy olyan játék kerüljön a kezébe, ami leköti a figyelmét, hiszen ilyenkor még nem a stratégiai gondolkodás fejlesztése a fő szempont, hanem az, hogy a gyermek kedvvel, magabiztosan és élvezettel játsszon. A játéknak nem kell feltétlenül nevelési eszköznek lennie: engedjük, hogy olyan játékai legyenek a gyermeknek, amikre nagyon vágyik, hiszen így érzi, hogy figyelünk rá, figyelembe vesszük az igényeit, és érvényesülhet az ő akarata is.
De ne essünk át a ló túloldalára: nem kell megvenni mindent, amire a kölök rábök a boltban. Egyrészt azért, mert közel sincs annyi játékra szüksége, mint amennyit birtokolni szeretne – minél több van neki, annál többet akar majd felhalmozni mellé –, másrészt mert ha sok játéka van, akkor azok értéke egyre csökken majd a szemében. Gyorsan elunja majd magát köztük, és épp a lényeg veszik el, az elmélyült “játszás”, amin keresztül tanul és fejlődik.
Harmadrészt azért sem kell mindig mindent megkapnia, ha mert ha folyton engedünk a gyermek akaratának, hamar előbújik belőle a kis zsarnok, és azon kapjuk magunkat, hogy önző, követelőző és hálátlan fiatal lett belőle. Akkor járunk el helyesen, ha nem sok köbméternyi játékkal dugítjuk el a gyerekszobát, hanem gondosan megválogatott, a gyerek érdeklődését kielégítő, tehetségét támogató játékokat kap, de hogy ne váljon egyoldalúvá, “megkínáljuk” időnként más területeket fejlesztő játékokkal is. A legfontosabb pedig, hogy mindig szánjunk időt rá, hogy leüljünk és közösen játsszunk vele, lépjünk be az ő világába, és engedjünk neki betekintést a mienkbe.
A következő szempont a gyermek életkora. Piciknél a biztonság az elsődleges, 3 évesnél fiatalabb gyermekeknek ne vegyünk apró, leválasztható alkatrészeket tartalmazó játékokat. Náluk komoly veszélyt jelent a fulladás, mivel hajlamosak mindent a szájukba venni. A játékok dobozán található korhatárjelzést ezért is tanácsos figyelembe venni! Ezenkívül kerüljük a polikarbonát (PC) alapú (7-es jelzésű) és a PVC-ből (3-as jelzés) készült darabokat is, mert mérgező anyagokat tartalmaznak. Fajátékoknál a natúr termékeket részesítsük előnyben, vagy azokat, amiket természetes festékkel kentek be, így elkerülhető, hogy illékony szerves vegyületek kerüljenek a gyerek szervezetébe. Általában az erős szagú játékokat hagyjuk inkább a polcon.
Az egészség és biztonság az idősebb gyerekek játékszereinél is fontos szempont, de itt már képbe jöhet a fejlesztés szándéka is. A térlátást, statikai képességeket jól fejlesztik a különféle építőjátékok, kockák, kirakósok; ezekkel az alapvető fizikai törvényekről szerezhet tapasztalatot a gyermek. A puzzle a beszédkészség és logikai kapcsolatok erősítésére is alkalmas, de hasznosak ebből a szempontból a történetmesélős játékok, illetve minden olyan társasjáték, ahol kommunikálniuk kell a résztvevőknek. Egy kis leleménnyel minden képesség fejlesztésére találhatunk megfelelő játékot, legyen az a mozgás, a kézügyesség vagy a gondolkodás, memória, logika területe. Ez utóbbi háromhoz számos nagyszerű és jól bevált játék létezik.
A nagy varázslat – a táblajátékok
Ez a terület azért is különleges, mert a logikai, stratégiai játékok egész életünket végigkísérhetik, míg a csattogós lepkét a jó esetben egy bizonyos életkor felett már hanyagoljuk. A nagy múltú, hagyományos táblajátékok a felnőtteknek is sok örömet szereznek, a gyerekek pedig masszív, megbízható készségek sorát sajátíthatnak el belőlük.
K. Nagy Emese, a táblajátékok iskolai, gyermekfejlesztő alkalmazásának szakértője szerint “a táblajátékot játszó, azokban versenyző gyermekek nemcsak matematikából lesznek jobbak, hanem nyíltabbakká, bátrabbakká válnak, megnő az igazságérzetük, a szociabilitásuk. A játékok megismertetésekor, a szabályok értelmezése vagy a közös játszmaelemzések során számtalan egyéb információ és tudás adható át más tantárgyak anyagaiból is úgy, hogy közben nem is érzékelik a gyermekek a tanulás »munkafáradságát«”.
