Akinek óvodáskorú gyereke van, már biztosan tudja, mikor lesz az a minimum öt hét, amikor zárva lesz az óvoda. Talán az ovisoknál ezt az időt könnyebb beosztani a családban, a szerencsésebbeknek még egy közös nyaralás is belefér. Az iskolásoknál már jóval nehezebb a helyzet: az intézmények június közepével zárják a kapukat, és legközelebb szeptember elején nyitják ki. Bárhogy is számoljuk, ez bizony tíz hét. Ennyi időre kell gondoskodni a gyerekről.
A nagyobbakat már akár otthon is lehet hagyni napközben, de a nyári szünet tervezése, legalábbis fejben, kora tavasszal már biztosan elkezdődik. Ha nem akarjuk, hogy a gyerek a tévé vagy a számítógép előtt töltse az idejét, előre ki kell találni a menetrendet. Bár szeretnénk a legjobbat adni neki, nem valószínű, hogy sokan meg tudják oldani, hogy egész nyáron a gyerekkel legyenek otthon, vagy azt, hogy különböző izgalmasnál izgalmasabb táborba küldjék a lurkót, hiszen ez már pénztárca kérdése.
Nagyszülői segítség nélkül nem megy
“Őrült szerencsénk van, a férjemmel mindketten pedagógusok vagyunk, így napra pontosan ugyanakkor fejezzük be a tanítást, mint a lányunk az iskolát” – mondja a Nők Lapja Cafénak Emese, aki azt is hozzáteszi: azért is szerencsések, mert az édesanyja nyugdíjas, és Linda lányuk az egyetlen Magyarországon élő unoka, úgyhogy rá is számíthatnak, ha mégis be kell menniük a saját intézményükbe. “A férjem osztályfőnök is, ő elmegy egy hétre táborba a saját osztályával, ilyenkor értelemszerűen én vagyok Lindával. Minden évben egyszer elutazunk egy hétre, erre nyáron van lehetőségünk. Linda még csak hétéves, nem megy táborba, így egész nyáron együtt leszünk.”
Ám a többség nincs ilyen jó helyzetben. Egy könnyebbség van akkor, ha nem élnek együtt a szülők: mindenki külön veszi ki a szabadságát. Így van ezzel Dóra is. “Én úgy oldom meg a nyarat, hogy alig látom a fiam.” Amikor visszament a szülési szabadságról, csak hatórás munkát vállalt annál a kis cégnél, ahol recepciósként dolgozik. Ennek viszont az az ára, hogy kevesebb a szabadsága. “Ez nyaranta mindig óriási probléma, pedig a fiam még csak óvodás. “Összesen egy hetet tudok elszabadulni a munkából, anyukámmal két hetet lesz, egy hetet az apjával. A volt férjem anyukája is bevállal egy hetet, így nagyjából megvagyunk.”
Réka is nehezen tudja megoldani a nyarakat, komoly szervezés ez neki már kora tavasztól.”Egy kisebb könyvkiadónál dolgozom, nagyon családias a légkör. Már tavaly is megengedte a főnököm, hogy bevigyem a lányokat magammal szünetben, de akkor is velem vannak, ha síszünet van, vagy ha betegek. A nagyobbik most lett elsős, ő biztosan két hetet bejön idén is a kiadóhoz, ő már nagy, ha viszek be könyvet, vagy tud rajzolni, jól elvan. Igaz, ez azért nem ideális, hiszen nem tudok úgy tárgyalni vagy koncentrálni, mintha magam lennék. A kicsi ovis, ő addig ügyeletben lesz. Külön élünk az apjuktól, ő két hetet vállat a tízből, én is két hetet tudok kivenni. Nagyszülők nincsenek, gyakorlatilag magamon kívül senkire sem számíthatok.”
Táborárak: határ a csillagos ég
Anikónak egy másodikos lánya van, a gyereke apjával nem él együtt. “Sem ő, sem az új párom nem tud a nyári szünetbe segítségként beszállni, mindketten sokat dolgoznak. Valamennyit lesz majd a nagyszülőkkel, de zömmel az önkormányzati napközis táborban lesz a lányom. Több önkormányzat a kerületi iskolákból összegyűjti azokat a gyerekeket, akiknek nincs másra lehetőségük, és egy közös nyári tábort szervez. A 11. kerület, ahol mi vagyunk, szerencsés, mert a Kamaraerdőben lesz a program, és ott még fürdeni is lehet.” Anikónak az fog problémát okozni, hogy a táborból hamarabb kell elhozni a gyereket, mint a suliból. “Vagy jó fejek lesznek, és elengednek a munkahelyemen, vagy ledolgozom majd ezeket az órákat utólag.”
Nyilván mindenki családon belül igyekszik megoldani a nyaraltatást, de nem mindenhol van nagymama vagy nagypapa, akire rá lehet bízni az unokákat akár hetekre. Még ha a munkahely annyira megengedő is, hogy bevihetjük a gyereket magunkkal, nyilván ez senkinek nem jó hosszú távon, ha annak nincsen valami szervezett formája. “Én is sokat viszem be a fiam, és elég normálisak a munkatársaim is, de még akkor sem veszi magát ki jól, ha heteket velem tölt az amúgy nagyon intenzív és kreatív fiam. Én sem, de a többiek sem tudnak igazán dolgozni, úgyhogy ez a forgatókönyv csak vész esetén alkalmazandó.”
Aki megengedheti magának, csak időt kell szánnia arra, hogy a legmegfelelőbb tábort megtalálja a gyerekének. Van is erre specializálódott honlap, ahol az árakat is össze lehet vetni, és többek között a főző-, nomád, kézműves, sport-, zene-, és kalandtáborok közül válogathatunk kedvünkre. Ám sajnos ezek egyikét sem lehet heti húszezer forintnál kevesebből megúszni, de a határ a csillagos ég, 90 ezerért kínálnak például vitorlástábort a Balatonnál…
Nem sok hely van, ahol a cégek hivatalosan gondoskodnak a munkatársak gyerekeiről a nyáron, de akad erre is jó példa. Ilyen a Kürt Zrt. és a K&H Bank: hozzájuk a nyári időszakban néhány órára lehet bevinni a csemetéket. A banknál például egy egyelőre öt munkaállomással működő irodát azért hoztak létre, hogy azok, akik néhány órára vagy egy-két napra nem tudják gyermekük elhelyezését megoldani, itt dolgozhassanak, miközben gyermekük saját szülői felügyelet mellett egy játszósarokban tölti el az időt – mondta Végh József, a K&H Csoport Humánpolitikai igazgatója. Bár több vállalat lenne, akinek ez eszébe jut, és áldoz is az ötletre – olykor ez csak jóindulat kérdése.
A Kürtnél hat éve működik ez a rendszer, mióta a cég az új budaörsi székházába költözött. Ilyenkor tavasszal végeznek egy előzetes felmérést arról, mennyi gyerekre számíthatnak, és hogy melyik heteket érinti a legnagyobb érdeklődés. A tízhetes nyári szünetből 6-8 hétig általában segítenek a szülőknek. Gergácz Lili, a Kürt HR-vezetője azt mondja, évek óta a Fabrika Műhellyel dolgoznak együtt, a Kürt biztosítja a helyszínt, a Fabrika a szakképzett személyzetet és a játékokat. “Évek óta nagy sikere van a nyári táborunknak, elvileg 5-12 éves gyerekek jöhetnek, de mindig vannak kisebbek és nagyobbak is. A gyerekek nagyon szeretik, és sokan járnak vissza hozzánk.”
Több olyan nagyobb reklámügynökséggel beszéltünk informálisan, akik kreatív vezetői jó ötletnek tartanák azt, ha céges szinten foglalkoznának a munkatársaik gyerekének nyári felügyeletével. De egyelőre ennyiben is maradtunk. Ahogy az egyikük fogalmazott: “ez mindenkinek jó lenne, de hozzánk csak kutyát lehet behozni, gyereket nem.”
