Két iskolás és két ovis gyerek édesanyjaként (Legkisebb, ugye, még nem jár közösségbe) az óvodában és iskolában szedett csoport- és osztálypénz ellen nincs kifogásom, ha az összege nem elrugaszkodott, de a különféle ünnepek előtt külön szedett ajándékpénzhez való viszonyom – hogy is mondjam – kissé ambivalens. Elsősorban nem a közös ajándékpénz létével van problémám (természetesen én is szeretném kifejezni tiszteletemet, megbecsülésemet a gyerekeimmel foglalkozó szakemberek iránt), hanem egyrészt az összegével, másrészt azzal, amire fordítják. Az egyik – szintén ötgyerekes barátnőm szerint – mindig az adott közösség legszerényebb körülmények között élő családjának képviselőjét kell megválasztani a pénzt kezelő szmk-s szülőnek, mert akkor nem lesznek felesleges kiadások és megfizethetetlen összegek, mégis mindig mindenre fog jutni: közös fagyizásra, jutalomkönyvre, Mikulás-csomagokra, névnapi csokorra, közös ajándékra az osztályfőnöknek, óvónéniknek, dadusoknak.
Nagyfiú osztályában első osztályos koruk óta ugyanaz az édesanya felügyeli a pénzalapot, és kiválóan csinálja, pedig nem ez a szakmája, és nagyon elfoglalt. Tehetsége elsősorban abban mutatkozik meg, hogy bár ebben a közösségben fizetjük a legkevesebb pénzt (300 forint/hó), itt még sincs soha olyan, hogy túllépjük a keretet, nem kell külön befizetni utólag, sőt szinte mindig van maradványunk, amit átviszünk a következő tanévre, mégis mindenük megvan a gyerekeknek, amire szükségük van, és a tanerők megajándékozása sem probléma.
Ezért is döbbentem le a múltkor, amikor Nagylány osztályában felmerült a kérdés, hogy megemeljük-e az osztálypénzt a 600 forint/hó összegről több mint háromszorosára?! (Csak egy gyors fejszámolás: éves szinten közel félmillió forintból gazdálkodott volna az osztály. Melyik szülő vállalta volna ezért a felelősséget, mire költöttük volna?) Amikor elolvastam a javaslatot, azt hittem, hogy ez a hónap vicce. Az ötletgazda szerint erre azért lenne szükség, hogy a gyerekek jobban érezzék magukat az iskolában, ne kelljen külön pénzt szedni akkor, ha az osztály színházba vagy moziba megy közösen, a napközibe lehessen jutalomcsokit venni a jól viselkedő gyerekeknek, és a délutáni szabad foglalkozás idejére vehetnénk néhány társasjátékot is. De mi van azokkal, akik nem mennek el a közös programokra, mert éppen más dolguk van, betege, vagy egyszerűen csak nem akarnak színházba, moziba menni, és mi a helyzet azokkal, akik nem napközisek, és mind a játék, mind a jutalmazás kérdését otthon oldják meg? Később visszakapják a fel nem használt összeget, vagy ők ennyivel többel járultak hozzá a közösség építéséhez? Szerencsére nem voltam egyedül a véleményemmel, ezzel ez a kérdés le is került a napirendről… egy időre, remélem, jó hosszú időre.De vannak más pénztípusok is… Folytatás a Kicsi a rakás blogon!
