Az alábbiakban egy kutyaterápiával és masszázzsal foglalkozó kedves barátnőmmel készítettem interjút, ami igazából egy kellemes beszélgetés volt, és nem kérdezz-felelek. Azért, hogy egy picit mederbe tereljem a beszélgetést, riportként írom le.
Lótusz: Hogy hívják a terápiás kutyád? Mióta él veled?
Kati: Puszinak hívják, énnálam született. Jelenleg 4 éves. Az anyukája, Masni (8 éves) is az én kutyám. Közülük a kisebb, Puszi lett terápiás kutya.
L.: Hogyan lesz egy kutyából terápiás kutya?
K.: Kutyakiképzésre jártunk a Puszival, és akkor a kiképző említette, hogy szerinte nagyon értelmes a kutya és alkalmas lenne terápiás kutyának. Terápiás kutyákat gyógypedagógiai végzettséggel és terápiáskutya-felvezető képesítéssel rendelkező habilitációs kiképző képezhet. Egy szegedi iskolában tanultunk.
L.: Inkább kinti, vagy inkább benti kutyák ők?
K.: Ők inkább bentiek, bár ha olyan kedvük van, akkor odasorakoznak az ajtóhoz és várják, hogy kiengedjük őket. Kint együtt szaladgálnak, játszanak… Sőt (benn) még együtt is szoktak aludni.
L.: Kiknél lehet alkalmazni a kutyaterápiát?
K.: Akár időseknél, akár gyerekeknél nagyon jól használható. Csoportos foglalkozások keretében, de akár egyéni fejlesztést is lehet alkalmazni.
A folytatásért kattints a Lótusz caféblogra!
