A legmegrendítőbbek azok az üzenetek, amikben a mindennapos kis teendőket írták meg a haláluk előtt azok a rokonok, barátok, akiknek már sosem lesz lehetőség elmondani, mennyire sokat jelentettek a szeretteik számára. A Last Message Received tumblren sok ilyen és ehhez hasonló utolsó üzenetet osztanak meg egymással az emberek exektől, barátoktól, családtól. Az üzenetektől megszakad kicsit minden szív.
„Miért?” – Három év se veled-se nélküled kapcsolat után kérdezte ezt a pasim, mikor szakítottam vele. Sosem válaszoltam rá.
„Bébi, boldoggá teszlek, nem kell többé aggódnod” – Nem tett boldoggá. Senki sem tud boldoggá tenni. Olyan gyorsan hagyott el, amilyen gyorsan csak lehet. Itt maradtam üresen.
„Elég jó ez így neked?” – Nem. Nem volt elég jó.
„Túlságosan ideges vagyok, hogy most megbeszéljük. Később beszélünk.” – Soha többé nem beszéltünk.
„Megtaláltam a legjobb könyvet a világon, tetszeni fog neked. És borzalmasan hiányzol.” – Az utolsó hangposta a pasimtól, mielőtt eltűnt. Mindennap eszembe jut ő is és az a könyv is.
Az apukám 5 éve halt meg, az utolsó hangpostaüzenet tőle: „Csak meg akartam kérdezni, hogy hazafelé beugrasz-e a boltba. Ha igen, akkor tudsz nekem hozni abból a salátából, amit annyira szeretek? Köszi.” – Tudom, nem túl sok, de ez az utolsó üzenetem tőle.
