Döbbenetes, de a megtakarítással rendelkezők 70%-a semmit sem tett az elmúlt években azért, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie a befektetése után – derült ki egy pénzügyi felmérésből. Ők így több milliárd forintot fizettek be feleslegesen az államkasszába. Aki viszont 2010-ben az elsők között lépett, és Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyitott, átlagosan 200 ezer forintot keresett csak azzal, hogy idén, a lejáratkor nem kellett befizetnie az adó- és járulék vonzatokat a befektetései után.
Íme tehát a recept: Végy egy Tartós Befektetési Számlát, vagy hosszabbítsd meg a most lejárót! December végéig helyezz el rá minél nagyobb összeget! Ez lesz a befizetési időszak. 2016-tól pedig máris ketyeg a felhalmozási időszak. Ezt követően nem kell mást tenned, mint nézni, ahogy gyarapodik a vagyonod. Három év után adókedvezménnyel, az ötödik év lejártakor pedig teljes adó- és járulékmentesen tudod felvenni az egészet. Gratulálunk, ezzel a kis időráfordítással megspóroltál egy csomó adóbefizetést: 16% SZJA-t és 6% EHO-t.
Általános tévhit egyébként, hogy a TBSZ miatt 3 illetve 5 évig nem férhetünk hozzá a megtakarításunkhoz. Bármikor megbonthatjuk a számlát. Ebben az esetben ugyan adót kell fizetnünk – mint egy “sima” értékpapírszámla esetében -, de az összeg szabadon felhasználható lesz. Az egyedüli különbség, hogy a keletkezett jövedelem után az adót önadózóként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a NAV felé.
Nyitrai Győző
Megkérdeztünk egy banki szakembert is erről: Nyitrai Győzőt, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatóját. “Akinek van bank-, vagy értékpapírszámlája, annak nagyjából tíz percet vesz igénybe a Tartós Befektetési Számla megnyitása, ami különösebb szakértelmet, de még csak vastag pénztárcát sem igényel. Fontos megemlítenem, hogy a TBSZ számlának nincs kockázata, mivel ez nem egy termék. Ez egy számla, egy keret, amire betéteket, illetve értékpapírokat lehet elhelyezni az adókedvezmény, illetve az adó- és járulékmentesség érdekében. A kockázatot csak a TBSZ-en elhelyezett termékek jelenthetik. Érdemes tehát körültekintően választani és a tanácsadó bankfióki kollégák segítségét is kikérni.”
Nyitrai Győző hozzátette: “a TBSZ nyilvánvaló előnyei ellenére az értékpapírszámlával rendelkezők 90%-ának még sincs ilyen számlája. December végéig nekik is lehetőségük van Tartós Befektetési Számlát nyitni. A 2010-ben nyitott TBSZ esetében pedig van mód újrakötni, azaz meghosszabbítani azt. A nyilatkozattételnek azonban december 31-ig meg kell történnie.”
És nyugdíjad lesz?
Nem csak az ötéves TBSZ, de a Nyugdíj-Előtakarékossági Számla (NYESZ) után is igénybe vehető az adókedvezmény, sőt itt még állami támogatás is jár a befizetett összeg után. Igaz itt legalább 10 évet kell várni az adómentességre, de a nyugdíjas évekre minimum ennyi idővel korábban érdemes előre takarékoskodni. Bár a ma munkába állóknak még messze van a nyugdíj, azzal mindenki tisztában van, hogy egyre kevesebbeknek kell kitermelni a gyarapodó számú időskorúak juttatását. A Népességtudományi Intézet számításai szerint 2060-ra megduplázódik a nyugdíjas korúak aránya a hazai lakosságon belül: a 7,9 milliós népesség harmada 65 éven felüli lesz.
Mondunk egy példát: Ha valaki nyugdíjas korában havi 30.000 Ft-ot szeretne kapni az állami nyugdíjon felül, akkor, ha 10 évvel a nyugdíj előtt kezd el erre gyűjteni akkor 3%-os hozammal számolva ehhez havi kb. 45.000 Ft megtakarításra van szüksége, míg ha időben észbe kap és 20 évvel a nyugdíj előtt már félretesz erre a célra akkor havi 20.000 Ft is elegendő. Elgondolkodtató, nem?!
Most persze kavarognak a fogalmak a fejedben: TBSZ, NYESZ, SZJA – de menj be a bankba, és kérj bátran szakértő segítséget. Az OTP Bank ügyintézői mindent tudni fognak, ha a hosszú távú megtakarítási célokról és az állami támogatású eszközökről kérdezed őket.
