Amikor a Boldog párok titkai című előadássorozatomat készítettem elő, és összegyűjtöttem a szerelemmel kapcsolatos tévhiteket, ezt legszívesebben kihagytam volna, mert azt gondoltam, hogy ezt ma már senki nem hiszi. Hiszen annyit beszélünk arról, hogy mennyire fontos a kommunikáció a párkapcsolatban, meg hogy jelezzük egymásnak, hogy mi van bennünk, hogy azt gondoltam, ma már nem kérdés az, hogy jelezzük a párunk felé az érzéseinket, szükségleteinket.
“Az már nem szerelem, ha kérni kell.”
Aztán amikor már a harmadik–negyedik kliens ült velem szemben, és azon gondolkodott, hogy elválik, mert a párja némaságba burkolózva éli mellette az életét, és ha meg is szólal, akkor is csak annyit mond: “ha szeretnél, tudnád, hogy mire van szükségem”, akkor leesett az állam. Ezek szerint még mindig nem egyértelmű sokak számára, hogy nem egy Roxfortban végzett gondolatolvasó boszorkányt/varázslót választott élete párjának, hanem egy olyan földi halandóval él kapcsolatban, aki nem rendelkezik a gondolatolvasás varázslatos képességével.
Szóval sokan azt gondolják, hogy az már nem szerelem, ha kérniük kell, ha jelezniük kell az igényeiket, szükségleteiket. Azt feltételezik, ha szeretjük egymást, akkor kiolvassuk a másik szeméből a vágyait, és azt természetesen nyomban teljesítjük is.
A folytatásért kattints a Bízz magadban caféblogra!
