Év eleje óta tilos kutyát láncon tartani, ami örvendetes fejlemény, de sokan – a pénzbüntetéstől tartva – úgy engedik el a láncról nem szocializált, elvadult kutyájukat, hogy az könnyedén kijut az utcára, ahol a kutyatámadás emberre, állatra egyaránt veszélyt jelent.
“Szavakkal nem tudom kifejezni, milyen lelki megrázkódtatást éltem át, és hogy mennyire eluralkodott rajtam a félelem. A kiszabadult ebek oly mértékig összeharapdálták a kutyámat, hogy állatorvoshoz kellett vinnünk, aki miután leborotválta a szőrt, látta, hogy tele van véraláfutással és zúzódásokkal. A lábát össze kellett varrni. Amikor megbizonyosodtam arról, hogy bántják a kutyák, kiabálni kezdtem, ahogy csak a torkomon kifért. Ezt meghallotta egy férfi, aki a testi épségét kockáztatva közbelépett. Csak a szerencsén múlt, hogy hűséges barátom életben maradt” – meséli egy Somogy megyei kistelepülésen élő fiatal nő.
A vakvezető kutya szinte pótolhatatlan
Pedig a vakvezető kutya elleni támadás nemcsak a kutya, de a gazdája számára is nagyon súlyos következményekkel járhat. A kutya teszi lehetővé számára az önálló életet, a közlekedést, az jelenti a biztonságot. Kevés kutya alkalmas erre a felelősségteljes feladatra, a kiképzésük hosszú időbe és legalább két és fél millió forintba kerül. Nem könnyű tehát a “pótlásuk”, nem is beszélve a fájdalomról, amivel egy ilyen hűséges barát elvesztése jár.
