Talán még tíz éve sem, de húsz évvel ezelőtt biztosan nem húzta fel senki a szemöldökét, ha egy szülő büntetésként a gyereke popsijára csapott. Mára azonban megoszlik a vélemény az elfenekelés létjogosultságáról a gyereknevelésben, sőt….
Dr. Elizabeth Gershoff, a University of Texas professzora átfogó tanulmányt készített az elfenekelés pszichológiájáról, az elmúlt 50 év tapasztalatai alapján. Több mint 160 ezer valaha elfenekelt gyerek története szerepel kutatásai között, és azt állítja, az elfenekelés csaknem olyan káros, mint a gyerekbántalmazás komolyabbnak ítélt formái. Fenekelés alatt azt kell érteni, mikor teljes tenyérrel ráütnek a gyerek egyik farpofájára – ezt pedig az amerikaiak többsége a mai napig egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tartja károsnak.
Dr. Gershoff szerint a fenékre csapással a szülők egyáltalán nem értek célt: a gyerek nem lett udvariasabb vagy alázatosabb, és ugyanúgy elkövette ugyanazokat a hibákat. Sőt akiket gyakran elfenekeltek – de egyébként nem bántalmaztak –, ugyanazokat a káros következményeket szenvedték meg felnőttkorukban, mint akiket vertek a szüleik: több mentális zavaruk fejlődött ki, és hajlamosabbak voltak antiszociálisan viselkedni.
Az UNICEF adatai szerint a legtöbb országban a tanulmányt megelőző hónapban a gyerekek 70 százalékát fenekelték el. Svédországban 1979 óta büntetik, Kanadában pedig most tervezik a gyerekek elfenekelésének büntetését.
Forrás: IFL Science
