A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai lakosságnak júniusban 5768 milliárd forintnyi tartozása volt. Hosszú idő után lakáshitelt is egyre többen igényelnek, de szembetűnő a személyi kölcsönök rohamosan növekvő száma is. Máris ott tartunk, hogy a hitelfelvételre kiutalt összegek magasabbak, mint amennyit az ügyfelek a törlesztőrészletekre fordítottak.
Rohamos érdeklődés, alacsonyabb kamatok
A lakáshitelekre 2016 első hat hónapjában közel 230 milliárd forintot folyósítottak a bankok, ez 56 százalékkal magasabb összeg, mint 2015 első felében. A havonkénti folyósítás már 40 milliárd forint fölött áll, és ha ez ilyen ütemben folytatódik az év hátralévő részében is, akkor december 31-ig elérheti az 500 milliárd forintot. Márpedig semmi jel nem utal arra, hogy csökkenne az érkelődés a lakáshitelek iránt.
A rohamos emelkedés magyarázható azzal, hogy a lakáshitelek egyre olcsóbbak. Júniusban egy átlagos kölcsön kamata mindössze 4,94 százalékos volt, az egyévesnél rövidebb kamatperiódusú hiteleké pedig máris 4 százalék alatt van. Az igénylők több mint fele a kiszámíthatóbb, hosszabb kamatperiódusú kölcsönt választja annak ellenére, hogy a rövid távú kölcsönök törlesztőrészletei jóval alacsonyabbak.
Ismét sláger a személyi kölcsön
Személyi kölcsönökből máris több mint 150 milliárd forintnyit igényeltek a magyar családok, ami 56 százalékos növekedés 2015-höz képest. Jó hír, hogy a korábbi évektől eltérően a személyi kölcsönök kamata is egyre alacsonyabb, a legtöbb a 13,3 százalékot sem éri el.
A drága folyószámla- és kártyahitelek ugyanakkor továbbra is népszerűtlenek. Egyre többen fizetik vissza a tartozást, és nem újítják meg a hitelkeretet. Mindez csöppent sem meglepő, hiszen az átlagos folyószámlahitel-kamatok még mindig évi 20 százalék fölött állnak, a hitelkártyáké még magasabb, a kamat meghaladja a 30 százalékot.
(VG)
