Család

Elvették tőlük a gyerekeiket, mert elfenekelték őket

A Bodnariu család története pár hónappal ezelőtt bejárta a sajtót. A szülők és öt gyermekük élete két nap alatt vált rémálommá egy elkapkodott gyermekvédelmi lépés miatt. A széles körű nemzetközi tiltakozásnak köszönhetően ők végül visszakapták öt gyermeküket. De rengeteg hasonló történet van Norvégiában, amiben elmaradt a happy end. Az SOS Gyermekfalvak cikke.

Két nap leforgása alatt a feje tetejére állt az életük

A Norvégiában élő, Romániából bevándorolt férjtől és norvég feleségétől a gyermekvédelem azért vette el a gyerekeket, mert az alsós lányok az iskolában elmesélték, hogy otthon elfenekeléssel fenyegetik őket, ha rosszalkodnak. A szülők tudta nélkül azonnal kihallgatták a lányokat, akik már haza sem mehettek az iskolából, majd a család otthonából elvitték két kisebb öccsüket és végül másnap a három hónapos kisbabát is. A szülőknek semmilyen fellebbezési joga nem volt.

A gyerekek három különböző nevelőcsaládhoz kerültek, a két idősebb lányt nem is láthatták a szülők, az óvodáskorú kisfiúkat hetente egyszer, a csecsemőt hetente kétszer látogathatta az anya. A vádak között szerepelt az is, hogy a pünkösdista felekezethez tartozó házaspár túlzottan keresztény szellemben nevelte a gyerekeket. Bár a házaspár elismerte, hogy valóban elfenekelték néha a gyerekeket, külsérelmi nyomokat, elhanyagolásra utaló jeleket nem találtak rajtuk. A szülők azonban semmilyen gyereknevelési tanácsot, segítséget nem kaptak, az első lépés a testvérek kiemelése volt, s a Barnevernet, a norvég gyermekvédelmi szervezet azzal fenyegette őket, hogy nem is fogják soha visszakapni a gyerekeket.

Az ügyben óriási nemzetközi tiltakozás indult meg, áprilisban számos országban tüntetést szerveztek a Bodnariu család érdekében, 120 jogász petíciót küldött a miniszterelnöknek. A helyi önkormányzat eleinte azt állította, hogy teljesen korrekt eljárás történt, a gyermekvédelem pedig titoktartásra hivatkozva nem kommentálta az ügyet, majd az anya áprilisban váratlanul visszakapta a csecsemőt. A június eleji bírósági tárgyaláson pedig végül – vélhetően a széles körű nemzetközi tiltakozás hatására – az ügy ejtése mellett döntöttek, a nagyobb gyerekek is visszakerültek a családba héthavi kényszerű távollét után. A szülők tanácsadásban fognak részesülni, a család egyelőre nyugalmat kért a nagy médiafelhajtás után.

Elvették tőlük a gyerekeiket, mert elfenekelték őket

Amikor nincs happy and…

A Bodnariu-ügy egyáltalán nem egyedülálló. A norvég gyermekvédelmi szervezet, a Barnevernet túlkapásairól ismert, számos ügy bekerült a nemzetközi sajtóba is, mikor puszta gyanú alapján kiemeltek gyerekeket a családból, és nem is adták őket vissza. Eva Michaláková ügye az Európai Parlamentig is eljutott. A cseh bevándorló anya óvodáskorú két fiát 2011-ben emelték ki a családból, mert az idősebb fiú az óvodában azt mondta, hogy az apja “a pizsamanadrágjában matatott”. A fiúkat azonnal elvitték. Később kiderült, hogy nem történt szexuális molesztálás, Michaláková azóta el is vált a férjétől, ám a fiait nem kapta vissza. A gyerekeket két külön norvég nevelőcsaládnál helyezték el, az anya évente csak pár alkalommal láthatja őket, nem beszélhet hozzájuk csehül, és nemrég a hatóság engedélyezte, hogy a kisebbik fiút örökbe fogadja a nevelőszülő, noha az anya nem mondott le róla és szeretné visszakapni.

Az indok nélkül vagy csekély indokkal kiemelt gyerekek ügye kap némi nyilvánosságot Norvégiában, de a közvéleményt sokkal jobban foglalkoztatják azok az esetek, mikor a hatóság túl későn avatkozott be, és ez egy gyermek életébe került. Az egyik ilyen nagy felháborodást kiváltó ügy 2005-ben a nyolcéves Christoffer halála volt, akit az anya új élettársa hónapokig súlyosan bántalmazott. A kisfiú többször kórházba került, ám sem az iskola, sem a kórházi személyzet nem tett bejelentést. A késedelem a kisfiú életébe került, 17 centis koponyatöréssel halva találták meg az ágyában. Azóta a gyerekvédelmi jelzőrendszer tagjai sokkal jobban figyelnek és az első jelre bejelentést tesznek. 2008 és 2013 között 38 százalékkal nőtt a bejelentések, és 70 százalékkal a kisgyerekek azonnali kiemeléseinek száma.

Zéró tolerancia a gyermekbántalmazással szemben

Norvégiában – ahogy hazánkban is – törvény tiltja a gyerekek a testi fenyítésének, érzelmi bántalmazásának bármilyen formáját, a gyerekbántalmazással szemben “zéró tolerancia” van érvényben. Egy pofon vagy elfenekelés sem bocsánatos bűn, ha a szomszéd vagy óvónő ilyet tapasztal, akkor gyermekvédelmi bejelentést fog tenni, mert ez azt jelzi, hogy a szülőnek gyermeknevelési nehézségei vannak. Az a mélyszegénység, aminek következményei miatt Magyarországon sokszor gyermekvédelmi gondoskodásba kerülnek a gyerekek, ott ismeretlen. A kiemelések oka a bántalmazás, a szülő alkohol- vagy droghasználata lehet, de egyre gyakrabban indokolják az állami gondozásba kerülést a nem megfelelő gyereknevelési ismeretekkel, készségekkel.

Egy norvég–kínai házaspár négy hónapos kislányát arra hivatkozva emelték ki a családból, hogy a gyerek nem létesít szemkontaktust, és a szülők nem tudják ellátni a kisbaba érzelmi igényeit, noha a megelőző hetekben minden orvosi vizsgálat egészségesnek és jól fejlődőnek találta a csecsemőt. Azóta évek teltek el, a szülők nem kapták vissza a gyereket, és azt sem sikerült elérni, hogy a norvég nagyszülőknél helyezzék el nevelőszülők helyett, noha a nagyapa a bergeni levéltár vezetője. A nemzetközi sajtóban, interneten számos hasonló történetet találni, mikor csekély indokkal, figyelmeztetés nélkül vették el a gyermekeket a családtól, és évek múlva sem adták vissza őket.

Elvették tőlük a gyerekeiket, mert elfenekelték őket

A botrányos kiemelések nagy része nemzetközi ügy, a bevándorló családokra különösen figyel a hatóság. Az SOS Gyermekfalvak norvégiai alternatív gondoskodásról szóló jelentése szerint 1000 norvég gyerekből 4,3-at emelnek ki átlagosan, a bevándorlók közül pont kétszer ennyit, 8,6-ot. Számos kelet-európai család ügye is szerepel a botrányos eseteket felsoroló stopbarnevernet.com oldalon.

“Nehéz megítélni, hogy mi kulturális különbség, és mi bántalmazás, ami nem tolerálható” – teszi hozzá Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának korábbi tagja, a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület vezetője, aki szerint a norvég hatóság vélhetően előítéletek hatására túlreagálta a kelet-európai ügyeket, és nem is voltak kíváncsiak a szülők véleményére.

Mikor lehet kiemelni egy gyereket a családjából?

Ehhez a jogi alapot az ENSZ Gyerekjogi egyezménye és az ebből következő útmutatók adják, ezeket Norvégia is elfogadta. “Ezek az irányelvek azonban nem adnak konkrét esetekre lebontható útmutatást – hangsúlyozza Herczog Mária. – Ezt a helyi szakmai protokollok határozzák meg. És minden esetet több szakma teamjében kellene megbeszélni, amiben egészségügyi, oktatási és szociális szakemberek is jelen vannak. Szakmai szupervízió szükséges, a problémás eseteket pedig utólag elemezni kell, és ennek alapján módosítani a gyakorlatot.”

A fő alapelv a gyermek legfőbb érdeke, ami egy adott esetben szubjektív megítélés tárgya lehet. A Barnevernet ügyeiben azonban több konkrét gyermekvédelmi ajánlás is megsérült. Az egyik ilyen elv, hogy a gyermeket csak akkor vegyék el a családtól, ha nincs más megoldás, ez szolgálja a gyermek érdekét, és előtte dokumentáltan minden családtámogatási eszközt bevetettek, hogy elkerüljék a kiemelést.

Ez a Bodnariu-ügyben sem történt meg, hiszen egy nap alatt vitték el az öt testvért. Persze lehetnek olyan esetek, mikor a gyermek olyan súlyos veszélynek, bántalmazásnak van kitéve, hogy azonnal ki kell menekíteni a családból, de ennek a megítélése megint csak szubjektív. További elv, hogy először a családon belül keressenek elhelyezést, csak ezután jöhetnek szóba a külső nevelőszülők, és hogy a testvéreket együtt helyezzék el, ez is számos esetben megsérült. Már hónapokkal a Bodnariu-ügy előtt 170 norvégiai szakember a miniszternek írott nyílt levélben követelte a Barnevernet reformját.

Az SOS Gyermekfalvak jelentése is kifogásolja, hogy a gyermekek elhelyezése sokszor nem a szükségleteiknek megfelelő, és gyakran szétválasztják a testvéreket, és a gyerekek véleményét nem veszik figyelembe az eljárás során. A gyerekeknek joguk van látni a szüleiket, és megőrizni eredeti kultúrájukat. Ezt súlyosan sérti, ha például a látogatás alatt a szülő nem beszélhet az anyanyelvén a gyerekhez, de egy ideális rendszerben az adott nemzetiséghez tartozó nevelőcsaládot is keresnek neki.

Több hasonló történetet is olvashattok a gyermekvédelemről az SOS Gyermekfalvak által működtetett a Gyereksorsok blogon.

További cikkek az SOS Gyermekfalvaktól az NLCafén:

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése