Az embert (vagy legalábbis sok embert) már régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon miről álmodnak az állatok, mennyire hasonlítanak álmaik a mi laza történetbe rendezett képszerű álmainkhoz, és ha tényleg olyanok, mint nekünk, miről szólnak egyáltalán?
Ezt a területet persze nem túl egyszerű kutatni, a kommunikációs nehézségek okán csak spekulációkba bocsátkozhatunk, és emberi perspektívából leginkább olyasmiket képzelünk el, hogy a kutyák álmukban hatalmas mezőkön futnak lebegő kolbászok között, a macskák pedig gombolyaghalmokon fetrengenek.
Volt ugyan két gorilla, Koko és Michael, akik jelbeszéddel képesek voltak beszámolni álmaikról – előbbi gyakran számolt be fantasztikus, valószerűtlen eseményekről, utóbbi (aki akkor esett fogságba, mikor vadászok az egész családját kiirtották) többször is álmodta, hogy rossz emberek gorillákat bántanak.
Annyi biztos, hogy az emlősök alvási ciklusa nagyon hasonlít az emberéhez, tehát van benne kevesebb agyi aktivitást mutató mély álom szakasz és a gyors szemmozgással (és álommal) járó REM-fázis is. A tudósok szerint, mivel az embereknél is alapállítás, hogy az álmok a napi eseményekből szövődnek, az állatok esetében sincs okunk mást feltételezni. A Harvard Egyetem kutatói szerint a kutyák esetében az a legvalószínűbb, hogy gazdájukról álmodnak, elképzelik az arcukat és szagukat különféle epizódok közben.
A macskákról azt gondolják – álmaik közbeni testmozgásuk és agyi aktivitásuk monitorozása alapján –, hogy leginkább egérvadászatról álmodnak. Szóval úgy tűnik, az emberi agy alkotta egyszerű sztereotípiák az állatok álmaival kapcsolatban nem is állnak távol a valóságtól!
Ha azt látjuk, hogy kedvencünk lábai a levegőben járnak, elég valószínű, hogy azt álmodja, valahol fut, ilyenkor pedig akár zaklatott is lehet, nyüszíthet, moroghat az állat. Akárcsak a gyerekek esetében, ha azt akarjuk, hogy kedvenceinknek szép álmaik legyenek, elég arról gondoskodnunk, hogy jókedvű, boldog nap legyen a háta mögött.
