Ott van a gyűrű az ujján, de igazából nem házas. A férje azt ígérte, társa lesz jóban-rosszban, támogatja és sosem hagyja magára, most pedig szellemként van jelen a házasságban. A kapcsolatért, a háztartásért, a gyerekekért anya vállal felelősséget, kézben tart mindent, és úgy érzi, ezzel az erővel akár egyedülálló anya is lehetne.
Házas, egyedülálló anya.
Az iskola előtt a gyerekekre várakozva ismerkedtem össze azzal az anyukával, aki a tipikus, szinte sablonos szituációt panaszolta el az egyik nap. Három gyerekük van, anya otthon van a legkisebbel, apa dolgozik. Amikor mindenki hazaér, a férj leül a gépe elé, mondván, még dolgoznia kell, majd késő estig fel sem áll onnan.
Anya közben bevásárol, vacsorát készít, gyerekkel tanul, fürdet, fektet… és nincs kihez szólnia a gyerekein kívül. A férj kivonult a család életéből, belemenekült valamiért a munkába. Nyilván oka volt rá, amit fel kellene együtt deríteni, hogy aztán meg tudják oldani a problémát. Jelenleg még csak ott tartanak, hogy az anyuka a lelke mélyén végtelenül magányosnak érzi magát, hiába él együtt a férjével, olyan, mintha nem is lenne mellette társ.
De hogy még közelebbről említsek példát, egy régi barátnőm is mesélt a már exférjéről:
“Ami a legnehezebb volt mellette, hogy nem tudtam rá számítani, folyton átverve éreztem magam. Nem mondott nemet semmire, mindenbe beleegyezett, hogy persze, drágám, megcsinálom. Leszaladt a boltba nagy lelkesen, de csak azért, hogy aztán három óra múlva kerüljön elő, általában sörszagúan. Ja, mert hát összefutott a haverral, és akkor már megittak egy sört vagy kettőt. Hogy közben én meg vártam arra a tíz tojásra az ebédhez, az kicsit sem érdekelte. Volt olyan is, hogy neki kellett volna mennie a gyerekért az iskolába, de egyszer csak kaptam a hívást a suliból, hogy ott sír a fiam, mert már mindjárt bezár a suli, érte meg nincs ott egyik szülője sem.
Persze ő sosem volt hibás, mindig volt kifogás és mindig volt kire kenni a saját felelőtlenségét.
Az is jellemzővé vált a gyerek születése után, hogy már nem tudtunk közös programot csinálni. Mentem volna boldogan ezerfelé, anyukám vigyázott volna a babára, de a férjem inkább csak ülni akart otthon, lehetőleg úgy, hogy hagyjuk békén. Nem velem akart már randizni, csak a haverokkal, sokszor azzal a felkiáltással, hogy nem bírja elviselni velünk a bezártságot, eltűnt két napra is, általában valamelyik barátjánál csövezett, ivott és persze panaszkodott rólam, hogy milyen kiállhatatlan sárkány vagyok.
Azóta már tudom, hogy neki azzal a felelősséggel volt problémája, amit egy gyerek jelent, nem bírta megemészteni, hogy mennyire megváltoztatta az életünket, és nem akart szembenézni azzal, hogy neki is változtatnia kellene. Nem is változott semmit válás után sem, nem jár a gyerekéhez, nem fizet gyerektartást, sem lelki, sem pedig anyagi szinten nem vállal érte felelősséget.
A legerősebb érzésem felé már egy idő után nem a szeretet volt, hanem a harag, amiért cserbenhagyott. Együtt akartuk ezt a gyereket, mégis, ő kilépett érzelmileg a házasságból már terhesség alatt – csak akkor még nem vettem észre. Tehetetlen düh volt csak bennem, kényszerpályán éreztem magam, mert én nem tehettem meg, hogy ne lássam el a gyereket, ne tegyek eleget a kötelességeimnek, ő meg fogta magát és elmenekült egy vállvonással az egész elől.”
Az is lehet, hogy te vagy ez az iskola előtt várakozó vagy a játszótéri anyuka?
Lehet, hogy észre sem veszed, de igazából egyedül vagy a házasságodban? Sokan élnek úgy társas magányban, hogy nem tűnik fel nekik, mert már olyan régen zajlik, már beleszoktak, ez lett a normális, hogy a férj nincs jelen a család életében, nem lehet számítani rá, és annyi a kommunikációja, hogy hagyják őt békén. Ha a következő jeleket észreveszed magadon, akkor te is házas, egyedülálló anya vagy jó eséllyel. Ha pedig így van, akkor érdemes átgondolni a kapcsolatotokat, és megbeszélni a férjeddel, hogy ne úgy viselkedjen, mint egy süllyedő hajóban a holt teher.
1. A gyerekek és a háztartás a te nyakadban van
…és nincs szabadnapod, nincs megállás, nem áll eléd életed párja, hogy pihenj már egy kicsit, túl sok a teher rajtad. Nemcsak az dolgozik, aki elmegy az irodába reggel nyolctól négyig, lenyomja a műszakot, aztán úgy érzi, joga van elterülni a kanapén. Az is ugyanolyan munka, ha egy anya otthon van a gyerekkel, és egész nap egy percre sincs dolog nélkül.
2. A családi élet minden része a te felelősséged
Döntések százait hozod meg egy nap a gyerekekről, háztartásról és a családi kasszáról. A férjed mutatóba van csak melletted, aki esetleg hoz haza pénzt, de egyébként semmi nem érdekli, ami a családja körül zajlik. A motor te vagy, nélküled nem lennének befizetve a számlák, nem lenne ebéd a gyerekeknek és nem lenne tiszta bugyi a fiókokban.
3. Bánt, hogy a férjed gyakran elmegy hétvégén, akár napokra is a családja nélkül, miközben te nem teheted meg ugyanezt
Magányos dolog, amikor napokra ott hagy a párod. Még magányosabb, ha neked ez nem megengedett és nem kapsz énidőt tőle cserébe. Nem vállalja, hogy vigyázzon a gyerekekre, nem lehet rá számítani még annyi időre sem, hogy leugorj futni egyet a ház körül. Ha úgy érzed, be vagy zárva, és neked kell mindig tartani otthon a frontot, akkor egyedülálló anya vagy.
4. Már nem is várod, hogy randira vigyen
Már feladtad a reményt, hogy valaha újra úgy lesztek egymásnak, mint régen. Fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy mi az, amit ez a kapcsolat még nyújt neked?
5. Mindent te javítasz meg a ház körül
Leszakadt a redőny? Eldugult a lefolyó? Ki kell cserélni a csapot? Nem is jut eszedbe, hogy szólj a férjednek, mert tudod, hogy úgysem fogja megcsinálni, úgyhogy inkább egyből megcsinálod egyedül. Egyszerre vagy a férfi és a nő a háznál.
6. Úgy érzed, van egy extra gyereked
Gyakorlatilag így is van. Hívhatjuk felnőtt gyereknek, akihez hozzámentél. Veszélyes játszma ez, amiből minél hamarabb ki kell törnöd, mert könnyen bele lehet törődni és öregedni ebbe a helyzetbe.
7. Ha a férjed holnap lelépne, nem borítaná fel a család egyensúlyát
Persze, szomorú lennél, de ha praktikus szempontból megnézed, annyira nem adott hozzá semmit a családhoz, háztartáshoz, gyerekekhez, hogy zökkenőmentesen folytatódna az életed nélküle is.
8. Lehetne szeretőd is, azt sem venné észre
Ha úgy érzed, hogy nem venné észre, ha megcsalnád, nem érdekelné, ha szeretőd lenne, akkor már érzelmileg nem vagytok házasok. Inkább lakótársad van, nem férjed.
9. Már nem kéred meg a férjed, hogy segítsen bármiben, mert úgyis tudod, hogy nemet mond mindenre
Vagy ha nem annyira egyenes, akkor addig halogatja, amíg meg nem csinálod te magad. Nem cseréli ki a gyerek pelenkáját, nem viszi le a szemetet, nem lehet még arra sem megkérni, hogy figyeljen, ki ne fusson a tej. Ez nem párkapcsolat. Ilyenkor az egyik fél egy icipicit sem törődik a másikkal, meg úgy általában a családjával.
10. Bár házas vagy, nagyon egyedül érzed magad a kapcsolatban
Úgy érzed, egyoldalú a házasságotok. Elszigetelve élsz és süket fülekre talál a férjednél minden segélykiáltásod. Egyedülálló anya vagy, aki házasságban él, úgyhogy itt az ideje, hogy valahogy, leginkább a férjeddel együtt megoldjátok a problémát.
