A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása alapján a hitelintézeteknek tavaly ősszel kellett – még egyszer utoljára – megkeresniük a nem fizető, jelzáloghitellel terhelt otthonokat, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről – írja a Világgazdaság.
Ez alapján 2016 végéig a bankok 72 ezer adóst kerestek meg, de közülük csupán négyezerrel sikerült megegyezniük, ezért jelenleg több mint hatvanezer családnak még mindig veszélyben lehet az otthona.
Ha ezzel a sok ezer adóssal sürgősen nem sikerül megállapodni valamiben, akkor – ha a hitelező úgy dönt – elindulhat a fedezetérvényesítés, például végrehajtást kérhetnek az ingatlanra, de az is jellemző megoldás, hogy a bank eladja a követelést egy követeléskezelőnek.
Az MNB szerint az adósok közel harmada ennek ellenére sem minősül együttműködőnek, vagy a szükséges dokumentumok benyújtása, esetleg az elkészített átütemezési szerződés aláírása marad el az ügyfelek részéről.
Az említett négyezer adósnak a nagy része – akikkel végül sikerült megállapodni – ugyanakkor megtarthatta az ingatlanát. A megállapodások közel fele a hitel átalakításával zárult, és az adósok csaknem ötödét pedig a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjába léptették be. Voltak azonban olyan esetek is, amikor el kellett adni az ingatlant a kölcsön visszafizetése érdekében.
A jegybank nem titkolt elvárása a bankokkal szemben, hogy építsék le a mérlegüket évek óta mérgező, nem teljesítő lakossági jelzáloghitel-portfóliójukat. A hitelintézetek ennek az elvárásnak megfelelően tavaly már a 90 napon túl késedelmes lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek harmadától megszabadultak, azaz gyakrabban került sor a végrehajtásra, az otthon elvesztésére is.
A pénzügyi intézmények tavaly az utolsó negyedévben 464 lakóingatlan kényszerértékesítését kezdeményezték, az év egészében pedig 1093-szor indítottak ilyen eljárást, négyszer több alkalommal, mint 2015-ben.
