Meglepő esetről számolt be a Story magazin január eleji száma. Király L.Norbert, az X-Faktor első szériájának a felfedezettje, nem fizette a bíróság által megállapított tartásdíjat a gyereke után, ezért a volt felesége feljelentette, ami miatt büntetőeljárás indult ellene. A cikk szerint a bíró a tárgyalás során a volt feleséghez fordult, és megkérdezte: „Kéri a férje megbüntetését, vagy csak azt szeretné, hogy rendszeresen fizesse a gyerektartást, illetve a hátralékokat?” A nő azt válaszolta, hogy kéri a megbüntetését, a bíró pedig mérlegelve a hallottakat, úgy döntött, hogy nem ítéli két év letöltendő börtönbüntetésre, mert ezt is kiszabhatta volna büntetési tételként, hanem esélyt ad arra, hogy dolgozzon, és valóban fizessen a gyereke után tartást. A bíróság így 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte az előadót.
Dr. Bárándy Zsuzsanna sok éven keresztül bíróként dolgozott, jelenleg ügyvédként praktizál. Így ő jól ismeri azokat a helyzeteket, amelyek egy tárgyalóteremben előfordulhatnak.
Semmi meglepő, és semmi etikátlan nincs abban, hogy a bíró a tárgyalás során megkérdezte a volt feleséget arról, hogy kéri- e az apa megbüntetését. A bíró ugyanis az alapján is mérlegel, hogy miként viszonyulnak az érintettek az elkövetett bűntetthez, hogyan éreznek. Ha megbocsátottak, akkor az nyilván enyhítő körülményként is felfogható, de nagyon fontos azt elmondani, hogy végül mégiscsak a bíró dönt, minden körülményt mérlegelve és figyelembe véve. Fontos azt is tisztázni, még az elején, hogy a tartásdíjkötelezettség elmulasztása bűncselekmény, vagyis egy büntetőeljárás keretein belül tárgyalják. A gyerektartásnak a megállapítása a családjog körébe tartozik, és bár kevesen tudják, de ez a legnehezebb feladat manapság. Nagyon sokan ugyanis nem abból a keresetből élnek, ami kimutatható, mert feketén, zsebbe kapják a fizetésüket, vagy vállalkozóként dolgoznak, és a valós bevételüket nagyon nehéz megállapítani. 30 éve ez még nem volt probléma, hozta mindenki a fizetési kimutatását, könnyedén meg tudtuk állapítani a tartásdíj összegét, ma ez egy nagyon körülményes és hosszadalmas eljárás
– mondta el az NLCafénak dr. Bárándy Zsuzsanna.
Dr. Purebl Balázs ügyvédként naponta találkozik ezzel a problémával, mint mondja, a praxisa alatt ritkán fordult elő az, hogy a tartásra kötelezett fél nemhogy nem vitatkozott a gyerektartás összegéről, hanem még meg is emelte azt.
„Nagyjából azt várják el mindkét szülőtől, hogy ugyanannyit költsenek a gyerekük tartására, vagyis mindketten ugyanúgy vegyék ki a részüket a kiskorú eltartásából.” (Fotó: Thinkstock)
„Sajnos, egyre szaporodó bűncselekmény a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása, nem ritka éppen ezért, hogy a bíróság felfüggesztett szabadságvesztést szab ki.”
Volt ügyfelem, gyermektartásdíj megszüntetési polgári perben, akivel kidagadó erekkel a nyakán üvöltött a másodfokú tanács tanácselnök bírója, hogy inkább dögöljön éhen az ügyfelem, de a gyerektartást akkor is ki kell fizetnie. Ez olyan kötelessége a szülőnek, amit minden bíró nagyon komolyan vesz, hiszen a tartásdíj elmaradásának vétsége egyben akár a kiskorú veszélyeztetésének is tekinthető, ami bűncselekmény. A tartásra kötelezett szülő, aki lehet anya, és lehet apa is, de mindenképpen az a szülő, aki nem él egy háztartásban a gyerekkel, köteles egy havi összeget juttatni a gyerekének, kifejezetten a gyermek tartására. Hogy ezzel miért próbálnak meg trükközni, azt nem tudom, hiszen a gyermektartásdíj kifejezetten a gyerek érdekét szolgálja, vagyis a gyerek szükséges igényeinek finanszírozására szolgál, adott esetben a kapcsolattartás sokszor jogellenes elmaradása esetén sem indok a gyermektartásdíj nem fizetésére.
Olyan esetben, amikor egy újszülöttről van szó, vagy a gyermek fizikai állapota, betegsége miatt a szülő nem tud dolgozni, esetleg maga a szülő tartósan munkanélküli, akkor jóval nagyobb tartásdíjat is kiszabhat a bíróság a tartásra kötelezett szülőre, de ez extrém helyzet. Nagyjából azt várják el mindkét szülőtől, hogy ugyanannyit költsenek a gyerekük tartására, vagyis mindketten ugyanúgy vegyék ki a részüket a kiskorú eltartásából. Nagyon fontos: a gyermeket a háztartásában nevelő szülő ezt a tartást természetben, és nem pénzben teljesíti. De az elején ígértem egy pozitív példát, aztán jönnek a szomorú általánosságok. Szóval, volt egy esetem, amikor az ellenérdekű fél, aki egy nagyvállalat vezetőjeként dolgozott, a tárgyaláson a felesége által kért összeg helyett egy sokkal nagyobbat ajánlott, és azt fizeti a mai napig is. Ő akkor azt mondta, hogy kérem, ezek az én gyerekeim, nekem magas a fizetésem, szeretném, ha havonta 150- 150 ezer forintot kapna mindkét gyerek, pontosabban az édesanyjuk tartásdíjként, mert megengedhetem magamnak és nem szeretném, ha hiány szenvednének bármiben is” – számolt be dr. Purebl Balázs ügyvéd.
Vitára és tárgyalásra a tartásdíj összegéről csak abban az esetben kerül sor, ha a szülők nem tudnak egymás között megegyezni. Ha ők ketten megállapodnak, akkor azt általában helyben hagyja a bíróság.
„Ma már azt is vizsgálják egy gyerektartásdíj-megállapítás során, hogy az illető milyen öltözékben jelenik meg, autóval jár-e, milyen műszaki cikkeket használ, hányszor utazik egy évben, hol nyaral stb. Tehát az életviteléből következtetnek az anyagi helyzetére. Az teljesen általános ugyanis, hogy papíron valóban nincs 130 ezer forintnál több jövedelme, de a mindennapok során nem úgy él, mint akinek valóban csak ennyi a bevétele.
Volt egy ügyfelem, orvos, aki azt állította, hogy 68 ezer forint a nettó fizetése, ebből képtelen egy normális összegű gyerektartást fizetni, de közben egy Alfa Rómeóval járt, amibe – saját bevallása szerint – a nyugdíjas édesanyja segítségével tudott tankolni. Sőt, azt is mondta, hogy az anyukája veszi az alsónadrágját is. Mikor megkérdeztem, hogy mivel foglalkozott aktív korában az anyukája, arra azt válaszolta, hogy tanítónő volt. Annyira arcpirító volt az egész hozzáállása, hogy szépen elküldtem az irodából a megfelelő erkölcsi kioktatással, mert egy ilyen átlátszó mesével eszem ágában sem volt a bíró elé állni a tárgyalóteremben
– mondja Bárándy ügyvédnő.
„Volt olyan ügyfelem, akinek azt állította a férje, hogy annyira rosszul megy a cége, hogy csak 3500 forintos tartásdíjat tud fizetni havonta a gyereke után. Miközben extrém drága sportot űzött, három autót használt, ami mind a cége nevén volt, sokat utazott és rendszeresen részt vett a Bamakó Rally-n, aminek a nevezési díja 1000 euró körüli összeg. Sőt, volt olyan ellenérdekű fél is, aki arra hivatkozott, hogy egyáltalán nincs pénze, ezért nem tud tartásdíjat fizetni, de közben az iwiw-en (régi közösségi oldal) fent virítottak a Hawaiin készült képek, ahol legutóbb nyaralni volt. Egyébként ez volt az első ügyem, ahol a bíróság elfogadta a közösségi oldalról letöltött képet bizonyítékként” – mondja dr. Purebl Balázs.
A gyermektartásdíj kifejezetten a gyerek érdekét szolgálja, éppen ezért ennek nem fizetését nagyon komolyan veszik. – dr. Purebl Balázs (Fotó: Leéb Ádám)
A fenti példákat látva, és az ügyvédeket hallgatva kiderül, hogy egy válóper során ez az egyik legfontosabb kérdés, vagyis a kiskorú gyerekek tartási összegének megállapítása. És azt egyetlen magyar bíróság sem hagyja, hogy a tartásra kötelezett fél „megússza” ezt. Király L Norbertnek most szerencséje volt, hiszen nem kapta meg a kiszabható legmagasabb büntetést, de ezt is csak azért tette a bíró, hogy lehetősége legyen dolgozni, és fizetni a gyereke utáni összeget.
Arra a kérdésre, hogy egy bántalmazó kapcsolatban bölcs dolog lett volna-e a bírónak ugyanígy feltenni a kérdést az anyának a tárgyalóteremben arról, hogy milyen büntetést tartana jónak a tartásdíj elmaradása miatt a volt feleség, mindketten azt válaszolták, hogy a tartásdíj elmaradásának számonkérése és a bántalmazás külön per tárgyát képezi. Bárándy Zsuzsanna szerint a bántalmazót azonnal fel kell jelenteni a rendőrségen és a gyámhivatalnál, gyakran ez a tény önmagában elég visszatartó erő ahhoz, hogy többet ne bántsa a másik felet. Purebl Balázs még azt is hozzátette, hogyha a tartásdíj elmaradása miatti súlyosbító kérdésre adott válaszért kapna verést a feleség, akkor a bántalmazásért indított perre a büntetőeljárás során ez a tény erőteljesen kihatna.
Nagyon szigorú szabályok vonatkoznak egyébként az ügyvédek és a bírók kapcsolatára, ha közösen vesznek részt egy peres eljárásban. A tárgyalótermen kívül egyáltalán nem beszélhetnek az ügyről, függetlenül attól, hogy egyébként esetleg évfolyamtársak voltak, és régóta ismerik egymást. Sőt, még az is tilos, hogy a tárgyalás befejezése után, amikor még pakolásznak, akár egy percre is csukva legyen a tárgyalóterem ajtaja, ugyanis még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy a másik fél jelenléte nélkül beszélnek a bíróval az ügyet érintő bármely kérdésről.
