A bejegyzés így szólt: „Decemberben a nővéremet, aki Down-szindrómás, elütötte egy autó a zebrán. A törött kulcscsontja hamarosan összeforrt, de mint később kiderült számunkra, azóta félt átmenni az úton. Egy hónapja elkezdtem pszichológust keresni, aki támogatni tudja abban, hogy feldolgozza a balesetet. A pszichológus azt javasolta, hogy ültessük össze a nővéremet és a férfit, aki elütötte, resztoratív mediációra. Hadd döntse el a nővérem saját maga, hogy mire van szüksége, hogy újra biztonságban érezze magát, és mondja meg, hogy mit tudna a férfi tenni ezért!
A férfit furdalta a lelkiismeret, így ő is könnyen ráállt, hogy találkozzanak egymással. Egy fantasztikus mediátorral, Anett-tel és édesanyánkkal együtt leültek beszélgetni. A férfi bocsánatot kért a nővéremtől, és kétszer átkísérte a zebrán, hogy enyhítse a szorongását. Harmadszor a nővérem egyedül kelt át az úton félelem nélkül. A férfi rendszeresen fel fogja hívni telefonon, és átkíséri újra, ha a nővéremnek szüksége lenne rá. Háromszoros hurrá a resztoratív mediálásnak, és nagyon köszönöm mindenkinek, aki segített ebben!”
Mi az a resztoratív konfliktuskezelés?
A rövid kis írásban említett közvetítő Mundrucz Anett, aki tapasztalt resztoratív facilitátor és segítő szakember. Ő így beszél a történtekről.
„Máskor is előfordult, hogy megkerestek, és a segítségemet kérték egy-egy vitás ügy vagy nézeteltérés rendezésében. Ez az eset azonban több szempontból is izgalmas kihívást jelentett. Az, hogy egy baleset okozta szorongást nemcsak terápiás módszerekkel, hanem resztoratív konfliktuskezeléssel is oldani lehetne, azért juthatott eszébe a család által felkeresett pszichológusnak, mert ő maga is szerzett már tapasztalatot az alternatív vitarendezéssel kapcsolatban.
Bennem azért voltak kérdések az elején. Lesz-e az érintetteknek elég türelme egymáshoz egy ilyen különleges helyzetben, mikor az egyik fél Down-szindrómás? Hogyan fog a közvetlen környezetük reagálni arra, hogy egy ilyen szokatlan módszerrel próbálkozunk? Aztán, miután felhívtam az érintetteket telefonon, és láttam, nyitottan állnak a dologhoz, úgy gondoltam, érdemes belevágni.”
Mundrucz Anett (fotó: facebook)
A resztoratív technika lényege, hogy az egymással vitában álló felek egy közvetítő, úgynevezett facilitátor segítségével próbálnak megoldást találni a kialakult helyzetre.
A facilitátor kívülálló, ezért tud segíteni: őt nem érintik azok az érzelmek, amelyeket a résztvevők átélnek, így új nézőpontból tud kérdezni, és mindkét fél egyformán megbízhat benne. A facilitátor szempontjából minden résztvevő egyformán értékes, nincs jó és rossz, csak emberek, akiknek szükségük van közvetítői segítségre, hogy szót értsenek egymással.
Maga a folyamat két fő részből áll: egy előkészítő szakaszból, mikor a facilitátor egyenként beszél az érintettekkel, és egy közös, vezetett beszélgetésből, az érintettek, illetve az általuk választott támogatóik együttes részvételével. Az előkészítő beszélgetés segítő kérdések mentén zajlik. Itt kiderül, hogy melyik felet hogyan érintette, ami történt, levezethetik az érzelmeiket és a hirtelen feltörő indulatokat, és a kérdésekre fókuszálva megtalálják, hogyan öntsék más számára is érthető formába, amit éreznek. Így a közös beszélgetésen már könnyebben és pontosabban képesek kifejezni magukat, és együtt nekiállhatnak megoldást keresni.
„Az előkészítő beszélgetések során kiderült – meséli Anett –, hogy a balesetet okozó férfit is sokkal mélyebben érintették a történtek, mint ahogy azt kifelé mutatta. Elmondta, hogy gyakran tér vissza álmaiban az eset, hogy nagyon nehezen dolgozza fel, mennyi fájdalmat okozott valakinek, akinek egyébként is nehézségei vannak a mindennapokban.
Ő maga nem kért segítséget, egyedül próbált meg ezzel megbirkózni, de nem találta meg a formát, hogyan közölhetné másokkal az esettel kapcsolatos érzéseit.
A resztoratív konfliktuskezelésben használt segítő kérdések – mint például, hogy mi a számára legnehezebb az adott helyzetben, hogy mi a legfontosabb, amit kiemelne, hogy milyenek az akkori és a mostani érzései – formát tudtak adni a masszaként kavargó érzelmeknek.”
A balesetet elszenvedő lány is feltárt olyan szempontokat az előkészítő beszélgetésen, amelyek addig nem kerültek előtérbe.
Anett ekkor szembesült vele, mennyire fontos szerepe van annak a bizonyos gyalogátkelőhelynek. „A lány elmondta, hogy az úton, ahol elütötték, azért szeretett volna átmenni, mert egy kedves barátja lakik a túloldalon. Azzal, hogy most fél átkelni, őt is elveszítheti, és az addig is korlátozott mozgástere még jobban beszűkül.”
Fotó: tumblr
A resztoratív konfliktuskezelés szépsége éppen abban rejlik, hogy annyira kézenfekvő. A beszélgetés kötött szabályok szerint zajlik, amelyek nagyon könnyen elfogadhatóak bárki számára. Ilyen szabály például, hogy nem lehet egymás szavába vágni, nem lehet személyeskedni, tilos minősíteni a másikat. A facilitátor pedig összegez, visszakérdez, kiemel fontosnak tűnő részleteket. Nem ő oldja meg a helyzetet, még ötleteket sem adhat. Csak biztonságot nyújt, és ügyel arra, hogy a résztvevők olyan megoldást találjanak, amely mindannyiuk számára elfogadható. És ez éppen attól lesz értékes, hogy együtt hozták létre, ők, akik addig nem tudtak szót érteni egymással.
„Itt egy igazi emberi kapcsolat született meg.”
„Hosszú és kimerítő beszélgetés volt, de igazán felemelő pillanatokkal – mondja Anett, visszaemlékezve az esetre. – A balesetet okozó férfi bocsánatot kért, a lány válaszul felpattant és megölelte. Meglepően őszinte és szép gesztus volt ez, mint ahogy az a jelenet is, amikor együtt tértek vissza a baleset helyszínére, és kézen fogva keltek át az úton. Itt egy igazi emberi kapcsolat született meg.
A resztoratív szemlélet nem varázslat, nem oldja meg a világ összes problémáját egycsapásra. A megoldást a résztvevők találják meg együtt egy-egy eset kapcsán. A varázslat, ha van egyáltalán, akkor történik, mikor az emberek nyitottá válnak egymás felé, és azok, akik addig haragban álltak, elkezdenek közösen megoldást keresni.”
Természetesen a resztoratív technika is csak egy módszer, ha mégoly fontos is, és nem alkalmazható minden esetben. De egy biztos: aki már ült resztoratív körben, mindegy, milyen szerepben, az nem vonhatja ki magát a szemlélet pozitív hatása alól. Egy ilyen beszélgetés meghatározó élmény, ami nyitottabbá tesz mások felé, és olyan kommunikációs eszközöket ad az ember kezébe, amelyeket aztán később bármikor elővehet és használhat a hétköznapok során is.
