Szülés előtt, a várandósság 9. hónapjában a nők többsége valahogy megpróbál felkészülni a vajúdásra és a szülésre. Könyveket és internetes fórumokat olvasnak, de mindig akad néhány kérdés, mozzanat vagy éppen körülmény, amire senki sem hívja fel a figyelmüket.
Ezekre volt kíváncsi az a szülés előtt álló kismama, aki a Reddit egyik fórumán tette fel a kérdést: „Mi az, amiről senki sem beszélt a szülés előtt?” Meglepően őszinte válaszokat kapott. A kommentelők többsége arról írt, hogy milyen „mocskos” dolog a szülés.
Forrás: pixabay
„Ha megreped a magzatburok, akkor a magzatvíz lassan szivárogni kezd. Folyik otthon, folyik a kocsiban, a váróteremben, folyik a szobádban, az ágyadban és a fürdőszobában is” – írja az egyik hozzászóló. „Mindezt kombinálva azzal, hogy időnként összepisiled magad, és mindent összevérzel” – egészíti ki valaki.
Egy másik anyuka megjegyezte, hogy nála placentaleválás miatt járt állandó vérzéssel a magzatvíz elfolyása. „Vér volt az ágyamban, vér az egész fürdőszobámban. Véresek voltak a ruháim, a törölközőm. Az egész ház úgy nézett ki, mint egy bűntény helyszíne” – írta.
Másvalaki azt jegyezte meg, hogy a szülési fájdalmai nem fokozatosan erősödtek, ahogy azt ő várta. „Fél óra telt el az első »Oké, ez még rendben« típusú fájdalomtól az »Ezt azonnal szüntesse meg valaki« típusú fájdalomig, míg az első érzéstelenítőt megkaphattam. Nem tudod megúszni azt a félórás fájdalmat” – írta egy anyuka.
„Egy óra alatt nulláról 10 centire tágultam, és már meg is született a baba. Ez volt életem legintenzívebb élménye, még a szülésznőt is megrúgtam” – mesélte egy sorstárs.
A császármetszésen átesettek is megosztották tapasztalataikat.
„Az egyik nővér azt mondta, hogy olyan, mintha valaki teleette volna magát, és csak ez az egy út létezne ahhoz, hogy megszabaduljon a gyomortartalmától.”
Egy másik nő elmesélte, hogy amikor császár után először fel akart kelni, és a nővér segített neki, kiabált és könyörgött neki, hogy ne érjen hozzá. „Meg voltam róla győződve, hogy a metszésen keresztül most azonnal kibuggyannak a beleim, olyan érzés volt.”
A méhlepényről is megvolt a véleményük a szülésen átesett nőknek.
„Emlékszem, hogy a szülészorvos nem sokkal a szülés után izgatottan kérdezte tőlem, hogy szeretném-e látni a placentát. Kedveltem a tudományos dolgokat, így persze igent mondtam, erre felemelte. Az a sz*r hatalmas volt, és nagyon furcsa” – mondta egyikük.
„A második fiamat fájdalomcsillapítás nélkül szültem, viszont a placenta egy része a méhemben maradt, amit manuálisan kellett eltávolítani onnan. Életem legfájdalmasabb tapasztalásai közé tartozik” – mondta egy másik nő.
„Úgy tűnik, az orvosokat teljesen felvillanyozza, ha egy szép méhlepényt látnak. A bók az bók” – írja egy harmadik.