A jelenleg hatályos törvények értelmében bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást ad – legyen az magánszemély, vállalkozás vagy őstermelő – jogosult felajánlani az adója 1+1 százalékát egy általa megjelölt civil szervezetnek és egy egyháznak. Fontos megjegyezni, hogy egyház részére még azok is tehetnek felajánlást, akik az adott évben nem szereztek adóalapba tartozó jövedelmet, ennél fogva a „felajánlható” összeg a részükről 0 forint lenne. Ugyanis az állam az egyházaknak biztosított kiegészítő támogatás felosztásakor a leadott rendelkezések számát is figyelembe veszi, ezért egy 0 forintos felajánlás is pénzt hoz abba a perselybe, amelyből az egyházak a működésüket és társadalomnak szánt szolgálataikat finanszírozzák.
Hogyan ajánljam fel az 1+1 százalékot?
A felajánlás menete ma már igen egyszerű: a legtöbben az Ügyfélkapun keresztül, egy gombnyomással megtehetik ezt, amikor a NAV által előre elkészített SZJA-bevallási tervezetüket jóváhagyják és beküldik. Azok, akik papíron vagy a NAV nyomtatványkitöltő programja segítségével adják le az adóbevallásukat, a 18SZJA jelű bevallás EGYSZA nevű lapjának kitöltésekor rendelkezhetnek a 1+1 százalékról május 20-ig. Ha ezt a határidőt elmulasztják, az adójuk 1+1 százaléka a központi költségvetésben marad, és nem kerül ki sem civil szervezethez, sem egyházhoz.
Egyházak és civil szervezetek munkáját segítjük az adónk 1+1 százalékával. (fotó: istockfoto.com)
Kinek adjam a pénzem?
Jelen pillanatban 30.040 olyan civil szervezet van a NAV listáján, aki az 1 százalékos adó kedvezményezettje lehet. Erről a hatalmas listáról bizony nehéz választani, de az olyan weboldalak, mint például az ado1szazalek.com segítenek eligazodni rajta: itt nem csak név, hanem tevékenység szerint is kategóriákra bontva kereshetők a kedvezményezettek. Ha tehát már eldöntöttük, hogy gyerekek gyógyítására, állatok mentésére vagy éppen oktatási célokra szeretnénk adni a pénzünket, csak még az nem tudjuk biztosan, hogy ezen kategórián belül ki legyen a konkrét kedvezményezett, akkor keressünk fel egy ilyen oldalt, és válasszunk ki a számunkra legszimpatikusabbak közül néhányat. Mielőtt végleges döntést hoznánk, a „befutókat” közelebbről is vizsgáljuk meg: keressük fel a honlapjukat, hívjuk fel őket telefonon, és kérdezzük ki, mire fordítják az pénzünket, mi a pontos tevékenységük és mik az eddig elért eredményeik, valamint milyen terveik vannak a jövőre nézve.
Az egyházak esetében is élhetünk hasonló módszerrel, bár – főleg a nagy, történelmi egyházak esetében – nem fogunk majd minden részletre kiterjedő, teljes képet kapni, hiszen ezek az egyházi szervezetek olyan széles körű karitatív tevékenységet és szolgálatokat végeznek, amelyet nem lehet pár perc alatt áttekinteni. Egy dolog bizonyos, a nekik felajánlott forintjaink elsősorban nem a templomok rezsijét és az egyházi személyek bérét fedezik, hanem kiemelten fontos társadalmi feladatok elvégzéséhez járulnak hozzá.
A Katolikus Egyház nélkülözhetetlen szolgálatokat lát el a társadalom számos területén az adónk 1 százalékából (fotó: istockfoto.com)
A Magyar Katolikus Egyház például öt fő területen fejt ki szolgálatát: a hitélet területén, az oktatásban, a családoknál, a betegápolásban, valamint karitatív vonalon (például katasztrófák esetén és más szükséghelyzetekben, illetve a mindennapok során a rászorulók felé is). Mindegyik területen külön-külön is igen szerteágazó és széles körű tevékenység folyik – például egyedül az oktatásban százharmincezernél is több gyermek fejlődését segíti elő a Magyar Katolikus Egyház az általa fenntartott és működtetett számtalan óvodában, általános- és középiskolában, valamint felsőoktatási intézményben. A betegápolás terén a kórházakban, egészségügyi intézményekben és szeretetotthonokban is értékes és fontos társadalmi tevékenységet folytat. A Magyar Katolikus Egyház, hasonlóan a többi hazai egyházhoz, ezt a sokrétű és nagy költségekkel járó szolgálatot jelentős részben a mi 1 százalékos felajánlásaikból képes ellátni.
Szponzorált tartalom
