„Amikor a balesetem után az orvosok közölték, hogy mind a négy végtagomra lebénultam, nekem csak egy kérdésem volt: hogy lehet-e még saját gyerekem” – kezdte a news.com.au ausztrál lapnak adott őszinte interjúját Chloe Kennedy. A sydney-i illetőségű nő két éve, 2017-ben szenvedett súlyos síbalesetet, mikor olasz szerelmével, Antonellóval az Alpok egyik ismert hegycsoportjánál, a Dolomitokban telelt.
„A balesetből, őszintén megmondom, alig-alig emlékszem valamire. Talán csak arra, hogy közvetlenül az esésem előtt belém nyilallt a gondolat, hogy túl gyorsan siklok” – meséli Chloe, akit a bukása után nyolc napig mesterséges kómában kellett tartaniuk az orvosoknak, miközben négy életmentő műtétet is elvégeztek rajta. „Mikor felébredtem, Antonello volt az első, akit megláttam az ágyam mellett. Képtelen voltam megmozdulni, mindenhonnan csövek lógtak belőlem” – emlékszik vissza élete legrémisztőbb pillanatára a fiatal nő.
Néhány nappal később derült ki, hogy Chloénak az esés következtében megsérült a C6-os csigolyája, aminek következményeként nyaktól lefelé lebénult. „Bármilyen ijesztő is volt a hír elsőre, ma már belátom, hogy valójában végtelenül szerencsés vagyok: az egész testemet érzem, és ellentétben a hozzám hasonló gerincsérültekkel, részlegesen még a karjaimat és a kezeimet is tudom mozgatni.”
Kép: news.com.au
Miközben Chloé intenzív rehabilitáción vett részt, párja, Antonello egy pillanatra sem tágított mellőle. „Minél több idő telt el, annál jobban gyötört a kérdés, vajon önző vagyok-e, amiért magam mellett tartom őt. Végül nem bírtam tovább, és egy szívszaggató beszélgetés keretében felajánlottam neki a szabadságát. A legnagyobb meglepetésemre Antonello kitartott mellettem, sőt közölte, hogy egy nap csodás anya leszek majd.”
Chloe néhány hónappal később teherbe esett. Azt mondja, még őt is meglepte, mennyire könnyen és magától értetődően sikerült nekik a dolog. „A környezetünk konkrétan sokkot kapott, mikor közöltük az örömhírt. Aztán mindenki csak egy dolgot akart tudni – még ha voltak is, akik erre direktben nem mertek rákérdezni –, azt, hogy hogyan hoztuk össze a babát” – mesélte mosolyogva, majd elárulta, baleset ide vagy oda, a teste a végtagjait leszámítva éppen úgy működik, mint a baleset előtt.
A fiatal anyuka kislányát, Aurorát végül egy komplikációktól mentes terhesség végén hozta világra, császármetszéssel. „Azért ezt a nevet választottuk, mert az eredeti tervek szerint Olaszország után Skandináviába utaztunk volna Antonellóval, hogy élőben is láthassuk az északi fényt. Erre azonban a balesetem miatt már nem kerülhetett sor, így számunkra most a kislányunk a fény, amit annyira látni szerettünk volna.”