Igazi időutazásban lehet részünk, ha most ellátogatunk a Budai Vigadóba, amit számos részletében aszerint újítottak fel, ahogy az eredeti tervekben is állt. Lépj be te is a budai polgárok pompás palotájába!
A budaiak vigadója
A Budai Vigadó helyén egészen a kiegyezésig fegyverraktárak álltak, és a budai polgárok az idejétmúlt Fácán vendéglő nagytermében tartották a rendezvényeiket. Így született meg az az igény, hogy a színházi, könyvtári és egyéb kulturális összejöveteleknek, mulatságoknak hasonló épület adjon helyszínt, mint a Pesti Vigadó. A budai polgárok a 19. század végén Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármester segítségét kérték a kulturális palota felépítésében. A főváros pályázatot írt ki, amit Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös terve nyert.
Az építkezés 1898 tavaszán kezdődött, és egy évre rá be is fejezték a kétemeletes neoreneszánsz oszlopcsarnokos, kupolás épületet. 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át egy nagyszabású farsangi bál keretében, rangos meghívottak jelenlétében. Éjfélkor a bál alkalmából összegyűjtött műtárgyakat sorsoltak ki, és a teljes bevételt a budai szegények javára ajánlották fel.
Corvin tér, Budai Vigadó, 1917 Forrás: Fortepan
Eklektikus külső, pompás szecessziós terek
Habár az épület mai szemmel díszes, akkoriban viszonylag szerénynek számított. A gyönyörűen díszített eklektikus, neoreneszánsz stílusjegyeket magán viselő palota belső térben szecessziós stílus uralkodott. Az első emeleten nagy méretű, félköríves, a másodikon kerek díszes, barokkos ablakok engedték be a fényt. A homlokzat díszkőszobrainak alkotói nem ismertek, kilétüket a mai napig homály fedi.
Az épület Fő utcai sarkán kávéház várta a vendégeket, az Iskola utca felől pedig egy 400 fős étterem. Ennek folytatásában helyezkedett el a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme, valamint egy 350 négyzetméteres hatalmas tükrökkel, festményekkel díszített bálterem. Az eklektikus külsőt pompás szecessziós belső díszítés kompenzálta: a tágas előcsarnokot karszti márványoszlopokkal díszítették, belőle széles márványlépcső vezetett az emeletre, amit lámpák százai világítottak meg.
Oldalt, az utcákkal párhuzamos szárnyakban további kistermek, a belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák adtak teret a szórakozni vágyó vendégeknek. A felsőbb szinteken négy magánlakást alakítottak ki, ahol az akkori polgármester lakása is volt. Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal is.
A báltermet később színházteremmé alakították át, ez a színház ad otthont a Magyar Állami Népi Együttes előadásainak. 2018-ban felújították az egész épületet, aminek során az épület számos részét az eredeti terveknek megfelelően renoválták, a fedett belső udvaron pedig egy almafát ültettek, mint a Kárpát-medencében élők összetartozását szimbolizálja. Ma a gyönyörű Vigadó ad otthont a Hagyományok Házának.
Szponzorált tartalom
