Az iskola bárhogy szépítjük is, egy taposómalom, amit valahogy túl kell élni. Nemcsak a diákoknak, hanem a nyomás alá helyezett tanároknak is. A gyerekeknek borzasztó nehéz lehet 45 perceket figyelniük a többnyire száraz anyagra, amit persze mindenképp le kell adni nekik. Ám vannak iskolák, ahol azon munkálkodnak, hogy igazi, viszonylag könnyen szerzett tudást adjanak a diákjaiknak.
Tanterv. Ott ette volna meg a fene. Eltűnik mögötte az ember, sőt, sehol sincs. A lányom most került felsőbe, amikor elkezdődik a vándorlás osztályról osztályra. Cipelik a böhöm nehéz táskáikat, lepakolnak, majd továbbállnak. Gyakorlatilag nem eszik és nincs ideje wc-re menni, mert elmegy a szünet ezekkel a teremváltásokkal. Még mindig ott tartunk, hogy nem engedik ki őket óra alatt(!) wc-re sem. Ennél megalázóbb dolgot – köztünk szólva – nem igen lehet művelni emberrel…
De visszatérve az érdekességekhez, amit ma hoztam: hatalmas örömmel láttam, hogy vannak iskolák, ahol azon munkálkodnak, hogy igazi, viszonylag könnyen szerzett tudást adjanak a diákjaiknak. Nyilván azok a tanárok is fáradtak és leterheltek, akik ezeket csinálták, mégis odatették magukat a jó ügy érdekében. Erejükön felül teljesítve, újabb és újabb jó ötlettel rukkolnak elő, hogy a rájuk bízott gyerekek örömmel járjanak suliba és könnyebben sajátítsák el a tudást.
Nem kérdés, hogy minden iskolában alkalmazni kellene ezeket a diákbarát módszereket!
Ha kíváncsi vagy a frappáns ötletekre, látogass el Zacc oldalára!