A Sex Education (magyar címe: Szexoktatás) sorozat egyszerűen zseniális remekmű, amit tényleg minden tininek és szülőnek látni kell. Az a legjobb, ha együtt nézik meg. Én is ezt tettem a 15 éves nagylányommal, egy ültő helyünkben ledaráltuk a második évadot, együtt nevettünk, sírtunk rajta, és nem mellesleg tanultunk belőle.
Az alaphelyzet, hogy van egy szexterapeuta anya (Gillian Anderson egy királynő benne, imádom), akinek a szociálisan kissé fura tini fia, Otis pénzért oszt szextanácsokat az iskolatársainak, holott még ő maga is szűz, már megvett kilóra az első évadban. Biztos azért is, mert két tini is található nálam itthon. Az egyszeri szülő – mint én például – bármilyen őszinte a gyerekével, a szexualitás témáját mégis kicsit nyögvenyelősen tudja csak átbeszélni velük. Ráfoghatjuk a neveltetésre, társadalmi tabukra, hogy nem tudunk szabadon, szemérmetlenül tárgyalni a szexről a gyerekeinkkel, de mindegy, mi az oka, a lényeg ugyanaz marad: erőltetett beszélgetések ezek, melyekben a tinik és a szülők is kényelmetlenül érzik magukat.
És akkor jön a Sex Education, és megmenti az összes szülőt a szexuális felvilágosítás kényszerétől, párbeszédet indít a gyerek és a szülő között, és úgy mesél a szexről a tiniknek, hogy közben még egy rakás fontos társadalmi problémát is feldolgoz.
Otis a lepattant vécében tartja a szextanácsadást (Kép forrása: IMDb)
Beszél a szexuális zaklatásról úgy, hogy az nem extrém formában történik, hanem pont úgy, ahogy a lányokkal mindennap előfordulhat az utcán fényes nappal. Beszél arról, milyen nehéz az igazi intimitást elérni, és hogy ehhez nem a szexen keresztül vezet az út. Beszél arról, mennyire fontos a védekezés, és hogy nem élhetünk homokba dugott fejjel. Beszél az őszinteségről, hogy az egyenes út mindig jobb, és arról, hogy igazságtalan olykor az élet, és áldozattá válhatunk egyik pillanatról a másikra. Beszél arról, hogyan indul neki a kamasz a szexuális életnek, és milyen problémákkal nézhet szembe az első alkalmakkor.
Ha valaki netán azért nem engedi a tini gyerekének, hogy nézze a sorozatot, mert szex van benne, azt meg kell nyugtatnom: igen, van szex benne, de nem pornósan előadva, hanem pont úgy, hogy az még ráférjen a képernyőre, és tanítson valamit a szexualitásról.
Otis és az anyja kapcsolata ellentmondásos és szerethető (Kép forrása: IMDb)
Ami külön öröm, hogy nemcsak a heteroszexuális párkapcsolatokról tanít, hanem alaposan körbejárják a szereplők a homo- és biszexuális problémákat is, sőt találkozunk benne még aszexuális lánnyal is.
A szereplők vívódása hiteles: nem tudjuk utálni a homoszexuális Ericet zaklató srácot, mert kiderül, hogy a saját biszexualitásával küzd, és van egy kretén apja, aki megnyomorította a lelkét annyira, hogy még saját maga előtt sem vallja be, hogy vonzódik a fiúkhoz is. Ráadásul ezen a mellékszálon még a lelki bántalmazás fogalmát is megismerteti a sorozat a tinikkel, ami irtó fontos téma – és tele van ehhez hasonló hangsúlyos mellékszálakkal minden rész.
Nincsenek csak és kizárólag gonosz és jó szereplők, pont mint a valóságban, nincsenek óriási válságok, eltúlzott szörnyűségek (mint a 13 okom volt vagy az Eufória című tinisorozatban például), és ez nagyban megkülönbözteti az összes többi tinifilmtől és -sorozattól. Egyszerűen csak nyíltan, őszintén és könnyed humorral beszél a szexről és a tiniket érintő problémákról, pont úgy, ahogy nekünk, szülőknek is kellene beszélni róluk.
