„Ha nem tette volna szét a lábát, nem kellene abortusz!”

Előre elárulom a megoldást: azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy az abortusz a nő döntése, és ne akarjanak kopaszodó (vagy épp tömött bajuszú) férfi politikusok dönteni róla. Tényleg abszurd, hogy idősödő férfiak, akik már rég elvesztették odafenn a valósággal a kapcsolatot, arról döntsenek, hogy egy 20-30 éves nőnek hogyan alakuljon az élete.

Nők vs. politikusok

Sajnos nem ránthatjuk meg a vállunkat azzal, hogy ez nem nálunk történik, mi közünk nekünk a lengyel abortusztörvényhez, hiszen jól látható, hogyan haladnak ugyanezen az úton a magyar politikusok is. Ma még csak arra hívnak fel, hogy szüljük tele a világot, és kinyilvánítják, hogy támogatják a lengyelek abortusztörvényét, holnap meg már be is vezetik fű alatt nálunk is. Ezért is elkeserítő látni a rengeteg kommentet, ami amellett áll ki, hogy a nő a hibás – természetesen –, amiért nem tudja a helyét, és nem szül mindennap négy gyereket.

Az abortusz nem erkölcsi kérdés

Ez az abortusztörvény tehát azt jelenti, hogy mostantól minden gyereknek meg kell születnie akkor is, ha előre tudható, hogy súlyos rendellenességgel vagy életképtelenül jön a világra, ami egyszerűen kínzás sok anya számára.

Senki se gondolja azt, hogy a politikusokat azért zavarja annyira az abortusz (és a szabad akarat), mert olyan nagyon aggódnak az emberi életért, ami szent és sérthetetlen. Ne nevettessük ki magunkat, hogy ilyen naivak vagyunk. Kövér László – ebből a szempontból üdítően őszinte – kinyilatkoztatása hordozza az igazságot, miszerint „A világ azoké, akik teleszülik”, azaz a sok abortuszellenesség nem holmi magasztos okból történik, hanem mert kell a sok baba a statisztikába, hogy mindenki lássa, hogy nem fogy a nemzet. Meg mert minél többen vagyunk, annál több adót termelünk, és majd leigázzuk a világot.

Ennek fényében mi, földi halandók teljesen feleslegesen vitázunk a Facebookon az abortuszon, meg erkölcsi és elvi kérdéseken, ugyanis ezekben a döntésekben sehol sincs benne az erkölcs és az elvek. Csak számtan és számítás az egész. De azért nézzük meg, milyen érveket hoznak fel az abortuszellenesek a vitákban – és ha már megnézzük, egyből cáfoljuk is mindet.

„Ha nem tette volna szét a lábát, nem kellene abortusz!”

Az egyik kedvenc kommentem lett az, amelyik fejtegetni kezdte, hogy a nők hibájából van az abortusz, mert mindenkinek szétteszik a lábukat. Nem tudom, tudtad-e, de ha nő vagy, akkor folyton egyéjszakás kalandokba keveredsz, hobbiból több férfivel is lefekszel egyszerre védekezés nélkül egy átlagos szombat estén a szokásos orgiában, ahova hetente eljársz.

Legalábbis a kommentelő fejében így élnek azok a nők, akiknek valaha abortusza volt. Azt nem tudjuk, hogy mi köze a szabad szexuális élethez annak, hogy beteg babákat világra kell hozni és nézni, ahogy meghalnak. Valószínűleg semmi, csak a kommentelő ki akarta magából írni a szexuális frusztráltságát. Esetleg annak az iskolának a híve, hogy házasságkötés után, csakis gyermeknemzés céljából éljünk szexuális életet, szigorúan misszionárius pózban, csukott szemmel, csendben, a hálóinget szemérmesen felhajtva épp csak annyira, hogy a nemi szervünkhöz hozzáférjen a férjünk. Ez lenne a tisztességes női viselkedés, bezzeg akkor nem lenne annyi abortusz! Sajnos azonban ez nem így van, mert a magzat betegsége nem válogat, nem azt nézi, milyen pózban szexelt az anya, hanem van és kész, erkölcsösségtől függetlenül.

A nők csak védekezés helyett használták az abortuszt

A másik okos komment szerint az abortuszt eddig sem megalapozott indokból használták a nők, hanem a védekezés helyett csak elmentek elvetetni a magzatot, ha véletlenül összejött (valamelyik orgia során, lásd előző pont). Jól látszik, hogy ezt az érvet olyan írta, akinek még soha életében köze sem volt az abortuszhoz, és halvány fogalma sincs – meg empátiája sem sok –, hogy mégis milyen hatással van ez a döntés és procedúra az anya lelkére, és egyáltalán, milyen beavatkozás az abortusz. Nem fájdalommentes, maradjunk annyiban. Nem annyi, hogy reggel nyolckor besétálunk a klinikára, kikapartatjuk a gyereket, aztán kilencre beérünk a munkahelyre és tesszük a dolgunkat, mintha mi sem történt volna.

Másrészt pedig már megint miért a nők dolga a védekezés? A férfi miért nem bír felhúzni egy gumit? Teljesen érthetetlen, hogy mindig a nő a hibás és felelőtlen, ha becsúszik a gyerek, pedig elvileg egy férfi is kellett az attrakcióhoz, aki a magját szanaszét szórta a nő hüvelyében. Ezt már a nyolcadikos biológia órán elmondják, ha esetleg a felvilágosítás elmaradt volna otthon, akkor is minden férfi elvileg tudja, mire szexuális tevékenységbe kezdene, hogyan készül a kisbaba. A gyereket általában két ember hozza össze, ha véletlenül sikerül a baba, abban két ember nem védekezett, a felelősség és felelőtlenség is közös.

A beteg gyerek is gyerek

Tény, hogy a statisztikában plusz főnek számít a beteg, életképtelen baba is, de mennyire számíthat életnek az, ha szülés közben, vagy utána meghal. Erre a politikusok érve az, hogy „Az életképtelen magzatokat így talán lesz idő megkeresztelni, mielőtt eltemetik őket.” Ami álca, és megint csak nyakon öntik a vallással a saját érdekeiket, bebújnak a kereszténység mögé, aminek amúgy semmi köze a döntésükhöz. Varázslatos látni, hogyan zsonglőrködnek a Bibliával a világ politikusai, mindig csak egy-egy olyan részt kiemelve belőle, ami épp az ő zsebüknek és hatalmuknak kedvez. Az igazi keresztények helyében én már nagyon haragudnék minden ilyen húzásért a politikusokra, és tüntetéseken masíroznék, lengetve a kis táblámat a felirattal, hogy 

A legnagyobb baj ezzel az érvvel, hogy a szülés után életképtelen, majd elhunyt gyerek is egy élet, hogy senkinek sem jó. Nem jó a babának, mert feleslegesen szenved, nem tudjuk, milyen fájdalmai vannak rövid élete során. Az anyának és apának meg egyenesen kínszenvedés. Gondolj csak bele, milyen érzés lehet úgy végigvinni egy terhességet, abban a tudatban élni kilenc hónapon keresztül, hogy tudod, hogy a gyereked beteg lesz és meg fog halni. És a szülés után nem sokkal a temetésére készülni. Őrjítő, elviselhetetlen, ennél szörnyűbbet elképzelni sem lehet. Ez színtiszta kínzás, ha erre köteleznek egy anyát és apát, egy életre megnyomoríthatja a lelküket, akkora traumát kell átélniük.

A legjobb megoldást egy férfi találta az abortusztörvényre, ha a tüntetés nem vezetne célra. Javaslom észben tartani, mert azt gyanítom, nálunk is hasonló sors vár az abortuszra:

Olvass többet az abortuszkérdésről:

• Egyetlen nő bakancslistáján sem szerepel az abortusz
• Elképesztő dolgokat ír a biológia-tankönyv az abortuszról
• Ingyenes abortuszt biztosítana Izland azoknak az európai nőknek, akiknek odahaza erre nincs lehetőségük