György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, az oltási munkacsoport vezetője az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az egészségügyi dolgozóknak és az idősotthonok lakóinak, dolgozóinak kampányszerű oltásával január végén lezárult az oltási terv első két szakasza, és a preferált csoportot ma a regisztrált legidősebbek jelentik, közülük már 35 299 embert oltottak be kórházi oltópontokon és háziorvosoknál.
Az MTI beszámolója szerint jelezte azt is, hogy a regisztrált legidősebbek oltása az eddigi kettő helyett három vakcinával folytatódik: a háziorvosok a kedden érkező Pfizer- és a hét második felére várt Moderna-szállítmányból kapnak oltóanyagot, a kórházi oltópontokon a Szputnyik vakcinát használják, mert annak tárolási, hűtési feltételei ott jobban biztosíthatók. György István kitért arra: a megyei oltási munkacsoportok és a háziorvosok közösen szervezik a regisztrált legidősebbek kórházi oltópontos oltását, akik közül most a krónikus betegségekben nem szenvedő regisztráltak kapnak vakcinát. Arról, hogy ki oltható és ki nem, a háziorvos, illetve az oltóorvos dönt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a 60 év alatti regisztrált krónikus betegek oltása a szombaton érkezett AstraZeneca-szállítmánynak köszönhetően kezdődhet meg.
Ez az oltóanyag nagyon könnyen kezelhető, nem igényel speciális körülményeket, ugyanakkor az előírásoknak megfelelően a 60 év alattiaknak tudjuk adni.
A vakcinát az alkalmazási előírásainak megfelelően annak a preferenciacsoportnak az oltására használják fel, amely ott az első helyen szerepel, ez pedig a 60 év alatti, krónikus betegségben szenvedők csoportja. Az oltás szempontjából ebbe a csoportba tartoznak a szív- és érrendszeri, a krónikus tüdőbetegségben, daganatos betegségben, cukorbetegségben szenvedők és a transzplantáltak is.
Hozzátette, a heti oltáshoz szükséges vakcinákat a hét közepéig kiszállítják, a háziorvosokhoz eljuttatják az oltóanyagok dokumentációit és a legfrissebb listákat a praxishoz tartozó regisztrált oltandókról. Kiemelte, hogy a háziorvosok megkapják a pontos feladatokat a megyei oltási munkacsoportoktól, az oltás előtt állókat felhívják, egyeztetik a vakcinabeadás időpontját és azt is, kinek kell kórházi oltópontra mennie. Ehhez betegszállítót is igénybe lehet venni, ha a szállítást a család nem tudja megoldani.
Miután az elmúlt napok egyik fontos kérdése volt az, hogy akkor lehet-e választani a védőoltások között, államtitkár kitért arra is, hogy Magyarországon – Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan – nem tudják biztosítani, hogy az oltóponton oltásra jelentkező válassza ki, melyik vakcinát kéri.
A választás joga abban az értelemben biztosított, hogy valaki beoltatja-e magát vagy sem, továbbá az éppen rendelkezésre álló vakcinával beoltatja-e, vagy sem
– mondta. Hozzátette,
a vakcinák az alkalmazási leiratukban foglaltak szerint egyformán biztonságosak és alkalmasak az immunizáció elérésére.
György István megjegyezte, hogy az oltásokat annak megfelelően szervezik, hogyan állnak rendelkezésre vakcinák. Hozzátette, az oltópontokon az oltóhelyek száma az ütemezett oltási szakaszban 5 ezer, a tömeges oltási szakaszban több mint 7 ezer. Ezek kórházakban, szakrendelőkben, háziorvosi rendelőkben vannak, és oltások beadására “szükség esetén vannak tartalékhelyszínek, akár szavazóköri helyiségek, vagy más létesítmények.”
Atalai Zsuzsanna háziorvos a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját készíti elő beadáshoz a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház oltópontján 2021. február 7-én. (Fotó:
MTI/Vasvári Tamás)
