Sokkoló adatokat tartalmaz az ENSZ legfrissebb jelentése, amely szerint a világ leggazdagabb 1 százalékának több mint dupla akkora a lábonyoma, mint a világ lakosságából a legszegényebb 50 százaléka – írja a BBC.
Az emissziós különbségeket felmérő jelentés szerint a legtehetősebbeknek komolyan vissza kell vágni a szén-dioxid kibocsátását, hogy a bolygó ne melegedjen veszélyes szintre még ebben az évszázadban. A vizsgálat rámutatott, hogy a koronavírus pandémia miatt csökkenő emissziók nem jelentenek hosszú távú megoldást a klímaváltozás ellen, azonban, ha az újraindulás során mindenhol komolyan vennék a környezetkímélő módszereket, el lehetne érni, hogy a Föld melegedése 2 Celsius fok alatt maradjon.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) által készített tanulmány rámutatott, hogy a tavalyi évben a járvány miatt 7 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ez azonban csupán 0,01 Celsius fokkal mérsékli a felmelegedést 2050-ig.
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
A jelentés külön vizsgálta az egyes országok kormányainak kibocsátását, de életmódra lebontva is felmérték az egyes rétegek környezeti hatását.
Globálisan a legmagasabb jövedelműek 10 százaléka használja fel az előállított energia 45 százalékát, amelynek 75 százaléka a légi közlekedésben hasznosul. Összehasonlítva a világ legszegényebb 50 százaléka csupán az összes energia 10 százalékát használja fel, amelynek mintegy felét teszi ki a repülés.
Ha az emberiség szeretné elérni, hogy ebben az évszázadban másfél foknál ne melegedjen jobban a bolygó, akkor a leggazdagabbak szén-dioxid kibocsátását fejenként 2,5 tonnára kellene csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy körülbelül a jelenlegi szint csupán tizede jutna nekik. Ezzel szemben, a legszegényebb 50 százalék a mostani szint háromszorosára növelhetné az emisszióját.
Szegény szupergazdagok!
A fentiekhez képest a világ leggazdagabb 1 százalékára még szigorúbb megszorítások várnak – pontosabban várnának, ha kötelező érvényű lenne a korlátozás.
„A leggazdagabbanak a legnagyobb a felelőssége ezen a téren” – írta a jelentés előszavában Inger Andersen, az UNEP igazgatója. „A globális népesség leggazdagabb 1 százalékának összesített kibocsátása ugyanis több mint kétszerese a legszegényebb 50 százalékénak. Ez azt jelenti, hogy ennek az elit rétegnek nagyjából harmincad részére kellene csökkentenie a kibocsátást, ha a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célszámait tartani szeretnék.”
A jelentés javaslatokat is tesz, hogy milyen életmód-változásokkal lehetne jelentős változásokat elérni. Egyetlen nemzetközi repülőút például akár két tonnával csökkentheti az egyéni karbon-lábnyomot, míg a háztartás energiaszükségleteinek megújuló forrásokból való fedezése fejenként további másfél tonnával mérsékli az emissziót. A vegetáriánus étrendre való áttérés további fél tonnát jelent.
A zöld energia nélkülözhetetlen a klímakatasztrófa elkerüléséhez (Fotó: Getty Images)
„Az UNEP-jelentés rámutat, hogy egy tehetős kisebbség túlfogyasztása súlyosbítja a klímakrízist, az árát azonban a szegény közösségek és a fiatalok fizetik meg” – tette hozzá Tim Gore, a brit Oxfam jótékonysági szervezet klímapolitikai vezetője. „Ezt a szakadékot nem lehet áthidalni, ha a kormányok nem kényszerítik csökkentésre a gazdagabbakat és nem számolják fel a klímaügyi egyenlőtlenségeket. Enélkül több millió ember számára válhat elérhetetlenné az elektromos áram vagy épp az otthoni fűtés lehetősége.”
A világszervezet jelentése cselekvésre ösztönző adatokat is tartalmaz: eszerint, ha a világ kormányai most fektetnének be a klímaváltozás hatásainak mérséklésébe, azzal már 2030-ra 25 százalékkal lehetne csökkenteni az emissziókat. Ez 66 százalékra növelné annak az esélyét, hogy a bolygó átlaghőmérséklete ne emelkedjen 2 fokkal az évszázad végéig. Ez utóbbihoz egyébként is arra lenne szükség, hogy a párizsi klímaegyezmény országai megtriplázzák az egyezményben szereplő vállalásaikat.
További cikkeink a klímaváltozással kapcsolatban:
- Banánszeletelő, drónos esernyőhordozó – az értelmetlen tárgyak kultusza miatt fulladunk bele a szemétbe
- 2020 a klímaváltozás szempontjából is tragikus: ez volt a legmelegebb év Európában
- Nem ijesztgetni akarunk, de 40 év múlva te is maláriában haldokolsz majd
